Evangélium,  Hitéleti írások,  Törvény és törvénykezés

Rába Zoltán: A függöny előtt és mögött – 2. rész

Habakuk és az ő táblái

Gal 3:10-11 Mert a törvény cselekedeteiben bízók átok alatt vannak, amint meg van írva: Átkozott mindenki, aki nem marad meg mindazokban, amik meg vannak írva a törvény könyvében, hogy azokat cselekedje. Az pedig, hogy a törvény által senki sem igazul meg Isten előtt, nyilvánvaló, mert az igaz ember hitből él.

Hab 2:4
Őrhelyemre állok, megállok a bástyán, és figyelek, hogy lássam, mit szól hozzám, és én mit feleljek panaszom dolgában. Így felelt nekem az ÚR: Írd le ezt a látomást, és vésd táblákra, hogy könnyen olvasható legyen. Mert ez a látomás bizonyos időre szól, de a vége felé siet, és nem csal meg. Ha késik is, várjál rá, mert bizonnyal eljön, nem marad el! Íme, a fölfuvalkodott embernek nem igaz a lelke, de az igaz a hite által él.



Hogyan is gondolhatnánk hogy a megváltás fenntartásához még hozzátehetünk bármit azon kívül, amit Isten tett értünk? 
Ez a felfuvalkodott lélek gondolata, melyet a kárhoztatás, a félelem és az Isten-ismeret hiánya indukál az ördög tevőleges közreműködésével. Ámósnak azt mondta Isten hogy könnyen olvasható és megérthető formában tárja az egyéni és közösségi válsággal küzdő Izrael elé ezt.
Nem csalóka, nem marad el, hanem eljön.
Ki gondolta akkor hogy a Messiás munkájában a hitből való megigazulás teljessége célba ér?
Habakuk megértette hogy Isten mit tesz majd érte és a következő részben rögzített zsoltára arról tesz tanúságot, hogy felemelte ez a csoda a válság fölé. A Golgota hegyéig és egészen a mennyei Jeruzsálemig.



Hab 3:18 De én örvendezni fogok az Úrban, és vigadok szabadító Istenemben. Az Úr, az én Istenem az én erősségem, olyanná teszi lábamat, mint amilyen a szarvasoké, és magaslatokon járat engem.



Szokás kisprófétának nevezni azokat az ószövetségi látókat, akiktől kis terjedelmű írások kerültek be a Biblia könyvei közé.
Ha Habakuk szövegét olvassuk és mondjuk az Újszövetséget még nem, vagy csak felszínesen, akkor a bűnös nép társadalmi, erkölcsi, illetve politikai és katonai, valamint egzisztenciális, éghajlat-változási válság leírásait találjuk. Ha már olvastuk korábban a többi ószövetségi könyvet, akkor könnyen lapozunk tovább a rövid terjedelmet átfutva, hiszen sajnos a „szokásos” izraeli állapotok áttekintését olvassuk ki itt is.
Egy újabb időszakban egy érdekes nevű próféta szájából tolmácsolva. Hiszen úgy is kezdődik hogy a teher…
Mégis olyan kijelentés található benne, amely egy addig is létező valóságot nagyon erősen felmutat.
Táblákra kellett rögzítenie olyan betűkkel hogy könnyen elolvassa mindenki.
Havvakkúk (akinek neve átölelést jelent) talán nem gondolta hogy nem csak a zsidók, hanem az egész világ olvasni fogja majd a táblára írt szavakat.

Egy pillanatra időzzünk el ezeknél a tábláknál. Illetve az anyaguknál.
Ez talán aprólékos fontoskodásnak tűnik, de szerintem van benne elgondolkodtatni való dolog.
Vajon kőtáblákra vagy egy fatáblákra kellett ezeket a szavakat rögzíteni?
Az eredetiből a táblák anyaga nem derül ki, egyszerűen csak tábla.
No de ott van hogy véssed…a Károli fordítások nem igazítanak el bennünket ebben, az eredeti héber szó, kijelent, megvilágít jelentéssel is bír a vésés mellett. A Septuaginta pedig kifejezetten írás szóval fordítja. Nem lehet egyértelműen eldönteni hogy milyen táblák voltak az amikre a próféta felírta ezeket a nagy jelentőségű mondatokat.
Lehetett fatábla is amire írt, de lehetett kőtábla is. Arra is lehet gondolni hogy a Tízparancsolat kommentárja, tovább fűzése ez, hordozófelületet tekintve is összekapcsolva a mondanivalókat.
Aztán van még egy másik tábla, nagy jelentőségű szavakkal: Arra is lehet gondolni hogy Pilátus is használt a híres-neves fogoly kivégzésének propagandájához valamiféle táblát.
Valószínűleg fából. Egy pergamen vagy papirusz kifeszítése és olvashatóságának biztosítása bonyolultabb lett volna.
A felirat három nyelven is könnyen olvasható volt[1] hogy a kereszten függő személy kicsoda (most a szavak eredeti – nem tulajdonnév jellegű, hanem jelentés szerinti nyers fordítás következik):

A Sarj(prófétai messiásnév) Szabadító/Üdvösség, az Istent dícsérők királya
– tömören az evangéliumot is tartalmazza.
Azóta egész világ olvashatja a kereszt tetejére feltűzött tábla írását. Az akkor római, görög és héber nyelven írt állítás, ami Pilátus részéről nyilván fricska PR volt a zsidóság és vezetőik felé.
De ha a fenti módon gondolunk bele a jelentésekbe, ma is szól az egész világhoz – de nem az emberi szándék szerint.
Habakuk kő- vagy fatáblájának írásai nagyon messze mutatnak: az igaz ember hitének tárgya egy keresztre tűzött üzenettel kapcsolódik át a téren és időn, sőt minden dimenzión.
De kereszt-írás nem üres fán függött. Alatta a szenvedő majd meghaló és harmadnap feltámadó Jósua volt. Habakuk táblája a benne való hit általi teljes, valós, isteni garanciával bíró megigazulást célozza.

Jézus feltámadásának és mennybemeneteli szolgálatának figyelmen kívül hagyása – A láda elrejtése

Talán kitérőnek tűnhetett, de Habakuk kijelentése fontos része annak a csodálatos műnek, amit talán átpillantani nem tudunk egyszerre, de a Szellem e csoda egy-egy újabb részletének megvilágításával közelebb visz az értéshez és a nagyobb hithez.
Visszatérve a falakon kívül a megváltás művét beteljesítő Messiás keresztjétől képzeletben menjünk újra a Mórija hegyi Templomba.
Ott pedig közeledjünk a Szentek Szentjéhez.
A ládabeli tárgyakat elválasztotta az arannyal bevont akáciafa-deszka. Befedte a vér és ezen kívül eltakarta a Szenthelyet a Szentek Szentjétől elválasztó kárpit vagyis egy függöny.
A sátorban és aztán a Templomban az aranyozott falak oda-vissza tükröződése miatt a menóra fénye beragyogta az egész Szenthelyet. Nem volt sötét.
A Szentek szentje viszont az elválasztó súlyos, vastag függönnyel e fénytől elválasztva maradt. Odabenn az isteni jelenlét szent dicsősége ragyogott, de az ember számára életveszéllyel együtt. A Krisztus fénye, személyére irányuló figyelemből kinőtt isteni ajándék, a hit és az Ő vére szentel meg mielőtt az ember oda juthatna.
Amikor Jézus kilehelte a szellemét és meghalt, az Újszövetség tanúsága szerint a Templomban kettéhasadt a függöny[2] amelyről mindhárom szinoptikus evangélium beszámol.
Elég nagy riadalmat kelthetett hiszen erre a rendkívüli eseményre csak valamilyen nem természetes magyarázat szolgálhatott.
A függöny vastagsága miatt természetes módon történő szakadásra vajmi kevés esély volt.
A szentélyben tartózkodó, vagy oda belépő papok talán nem is tudtak mit kezdeni a helyzettel hiszen láthatóvá vált a frigyláda.
Nem kevés odafigyelésbe és rendkívüli elővigyázatossággal elvégzett munkába került a függönycsere. Hiszen a sadduceus papság, a leviták és papok jó része nem fogadta el, hogy ez isteni akaratra történt, mert kezdetét veszi Jeremiás által is megprófétált új szövetség.

Szépen újra elrejtették a ládát, ahogy az korábban is volt.
Ez a függöny már nem isteni akaratból készült. Ez a lepel mindazok szívén rajta van, akik a múltra, az ószövetségre fókuszálnak, abban van a hitük súlypontja tulajdonképpen.
De a Héber levél és a Kinyilatkoztatás (Jelenések) könyve azt tanúsítja, hogy a mennyben számunkra megnyílt az új, élő út:

Zsid 4:14 Mivel tehát nagy főpapunk van, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Isten Fia, ragaszkodjunk (Jézusban való) hit megvallásához. Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni gyengeségeinken, hanem aki hozzánk hasonlóan megkísértetett mindenben, kivéve a bűnt. Járuljunk azért bizalommal/nyíltan a kegyelem trónjához, hogy megértést/irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk amikor csak szükségünk van rá.

Az Isten közvetlen jelenlétébe mindannyian és nem évi egy alkalommal mehetünk be. Nincs már elválasztó függöny.

Zsid 10:18 Ahol pedig bűnbocsánat van, ott nincs többé bűnért való áldozat. Mivelhogy azért, testvéreim, bizalmunk van a szentélybe való bemenetelre Jézus vére által azon az úton, amelyet ő szentelt nekünk új és élő út gyanánt, a kárpit, azaz az ő teste által


A Tízparancsolatot Isten nem a kegyelem fedele felett mondta el, hanem a Sínai hegyről szólt

2Móz 25:21-22 A fedelet helyezd a ládára, a ládába pedig tedd bele a bizonyságot, amelyet adok neked. Ott jelenek meg neked a fedél tetejénél, a két kerúb között, amelyek a bizonyság ládája fölött vannak, ott szólok hozzád mindazokról, amiket általad parancsolok Izráel fiainak.
4Móz 7:89-8:2 Mikor pedig bement Mózes a gyülekezet sátrába, hogy beszéljen Istennel, hallotta annak szavát, aki a bizonyság ládájának fedele felől szólt, a két kerúb közül. Onnan szólt hozzá.
Azután így szólt az ÚR Mózeshez :Szólj Áronnak, és mondd meg neki: Úgy rakd föl a mécseket, hogy a hét mécses a mécsestartó elé világítson.

Ebben a fejezetben nem a Tízparancsolat van kihirdetve.
Először a mécsek pontos működéséről van szó. A hetedik felé világítson a többi hat. Ezt követően pedig a levita papság felszenteléséről beszélt a kegyelem fedeléről Mózesnek az Úr.
Számunkra ez a Krisztusra irányuló, Szent Szellem által megvilágított valóság befogadását és mindannyiunk papságának profetikus látást vetítette előre. A kőtáblákról nincs szó. Azok a vér által elfedezve a fedél alatt vannak.
Nekünk már nem a Sínai hegyre kell koncentrálnunk, a tekintetünket nem arra kell fordítanunk.

Gal 4:23-26 De a szolgálótól való test szerint született, a szabadtól való pedig az ígéret által. Ennek jelképes értelme van, mert ezek az asszonyok a két szövetséget jelentik, az egyik a Sínai-hegyről való, szolgaságra szülő: ez Hágár. Mert Hágár a Sínai-hegy Arábiában – ez pedig megfelel a mostani Jeruzsálemnek –, mert fiaival együtt szolgál. De a magasságos Jeruzsálem szabad, ez mindnyájunk anyja.


[1] Ján 19:19 Pilátus pedig egy feliratot is készített, és feltette a keresztfára. Ez volt ráírva: A NÁZÁRETI JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA |  Luk 23:38 Felirat is volt felette, görög, latin és héber betűkkel: EZ A ZSIDÓK KIRÁLYA. Annyira egyértelmű volt hogy sokan el tudják majd olvasni hogy a főpapok megpróbálták módosíttatni azt Pilátussal.

[2]   Máté 27:50 Jézus pedig ismét hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét.  És a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt. A föld is megrendült, és a sziklák megrepedeztek.|  Márk 15:37 Jézus pedig hangos kiáltással kilehelte lelkét.| Luk 23:45 A nap elsötétült, és a templom kárpitja középen kettéhasadt. Jézus pedig hangosan felkiáltott: Atyám, a te kezedbe teszem le a lelkemet! – és ezt mondva meghalt.

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük