A nyár vége.

Madarak, madarak,
délre tova szállnak.
Szárnyukkal intenek
búcsúzkodó fáknak.

Mint tyúk puha fara
fészeknyi tojásra,
terült az ősz újra
a fortyogó nyárra.

Elmúlt a nyár, múljék!
Semminek nincs vége.
Ellibben az ember
Napsütésbe, délre.

Mi fogant egyszer, annak
soha nem lesz már vége,
a Kezdet csak átrobban
a Kiteljesedésbe.