Frusztrált, csalódott hívők, kétségbeesett, dühös kormánypárti szavazók.

A vasárnapi választási eredmény sokak számára értelmezhetetlen.
“Hogy lehet ez? Mi történt?” – kérdezik.
Sajnálat és együttérzés van bennem feléjük.
Testvérek már az üldözést az antikrisztus megjelenését várják, mások a háborút, a tönkremenetelt.

Valódi segítség számukra az, ha megértik; becsapták félrevezették őket.
Egyszerre zárták őket a kormánypropaganda csatornái egy információs buborékba
és egyben olyan visszhangkamrába, ahol csak a vezető véleménye harsogott.
Nem ismerték a tényeket, kiölték az igényüket is a tájékozódásra.
Tulajdonképpen önként zárkóztak be egy irreális világba, amely néhány vezetőjük fejében létezett és amelyet kiszolgáltak még keresztény vezetők is.

A lényege ennek a börtönszerű kamrának az, hogy alaptétele: Az ellenfél eredendően gonosz, még a véleményét elolvasni is veszélyes, mert megront!
“M.P. hernyó, komcsi, libsi, báb, antikrisztusi figura.”

A prédikátorok a gender-veszéllyel, a szexuális eltévelyítéssel riogattak, meg azzal, hogy az EU az antikrisztus bölcsője.
Az emberimádás, a lopás a hazugság, a felebarát démonizálása, köztéri és nyílvános elembertelenítése, megalázása nemhogy bűnnek nem minősült, hanem még érdemmé is vált.
Mert “az Isten munkája haladjon! Pénzt kell az intézményekre a programokra a projektekre, a szervezetre és a pásztor bankszámlájára. Pénz meg könnyen jön, ha szövetkezünk a hatalommal és az ő érdekeit is kiszolgáljuk.
Nem kell az Úrba vetett hittel sem fáradni.
Ez nem megalkuvás, nem bűn, nem az evangélium szülte hit elárulása, hanem taktikai kényszer maximum: Bölcsesség”.
A valóságban azonban ez havi fix Heródestől.
Így váltak médiával rendelkező gyülekezetek propagandaüzemekké,
tehetséges, jó szándékú hívők egy nem létező valóság őszinte, lelkes propagandistáivá, a megbékéltetés helyett a gyűlölködés és megosztás kiszolgálóivá.
Így váltak igehirdetések kormánypárti politikai üzenetekké. Imahajózás, imaéjszakák de facto a NER szolgálatává. Sok gyülekezet kisebb cellává vált a leuralt társadalom cellájában. Visszhangkamra lett egy nagyobb visszhangkamrában.
Így válnak diktatorikus társadalmakban a hívők gondolkodásmódjukban kétszeresen is foglyokká.
A politikai hatalom és az azt kiszolgáló gyülekezeti vezetőik is fogva tartják az elméjüket.
Azonban most sem tudták rávenni Istent, hogy megtegye, amit nem akart megtenni, sem arra, hogy ne tegye, amit meg akart tenni.

Nem történt semmi titkos összeesküvés. Zéró konteo.
A Fidesz veresége azért történt, mert vezetői becsapták és igézet alatt tartották követőiket, szavazóikat. “Pénz, fegyver, paripa” volt bőven. Jutott bőven a hazugsággal együttműködő keresztény vezetőknek prédikátoroknak is.

Végül maguk is elhitték a saját propagandájukat.
A választóik és testvéreink az igazság harcosainak látták magukat, holott csak egy hazug rendszer becsapott eszközei voltak.

A társadalom egy jelentős része viszont nem volt hajlandó megengedni a kormányideológiáknak, hogy elnyomja a lelkiismeretét.
Nem voltak hajlandóak bezárkózni az információs buborékba, a vísszhangkamra virtuális valóságába.
Tudtak a gyerekekkel kapcsolatos eltussolt bűncselekményekről, felháborította őket a gátlástalan lopás, az empátia és társadalmi szolidaritás hencegő hiánya. Felháborította őket a folyamatosan ömlő hazugság, gyűlölködés, az áldozathibáztatás, az emberek megnyomorítása, az egészségügy gyilkos állapota és a párt klientúrájának mérhetetlen pökhendisége, arroganciája. Nem dőltek be a háborús pszichózisnak.
Aztán ezt ki is fejezték. Cselekedtek. Szerveződtek, gyalogoltak,dolgoztak és lett valaki, aki elhitte hogy le lehet váltani ezt a rendszert. Nem is értem honnan volt ereje, hite viharos ellenszélben annyi munkát végezni az elmúlt két évben.
(Azért sejtem: a teljes médiauralás és a propaganda ásta verembe a gödröt másnak ásó Fidesz esett bele. A kétharmadukat biztosító “tuti” fegyverük az aránytalan választási rendszerük is fordítva sült el. Jött valaki a névtelenségből és melléálltak sokan, aztán golyószóróval se lehetett kilőni, – ezek mind az isteni irónia eszközei.)

A keresztény visszhangkamrák és a fideszes információs buborékok fogjai most szembesülnek a realitással, ami körülvette őket, de amiről nem voltak hajlandóak tudomást venni.

A részegségből való kijózanodás, a kényszerű felébredés, másnaposság kínjai okozzák a haragot, a kétségbeesést.
El fog múlni. A hétvégi eseményekben határozottan látom Isten kezét. Meghallgatta a nyomorult, a szükségben levő kérését. Nem tűrte tovább a törvény leple alatt folyamatosan gyakorolt, “lepapírozott” jogtalanságot.

Isten az államhatalomtól nem a keresztény erkölcs, és értékek rendőri-jogi védelmét, hanem az emberi szabadság, az élhető élet garantálását, és a gyengébb, az elesett védelmét várja.
A hatalommal szövetséges egyházak azok, akik várják-várták, hogy az állami törvényhozás garantálja a keresztény “erkölcsi értékeket”, természetesen az ő privilégiumaik, sérthetetlenségük, anyagi jólétük szavatolásával.
Mindig eltávolította az evangéliumtól a gyülekezeteket a hatalommal való bármilyen összefogás.
Így lesz ez ezután is. Jézus életet, nem jó erkölcsöt hozott. Az élet az evangélium hirdetése által adható át. Az erkölccsel, főleg a kikényszerített erkölccsel soha.
A javuló erkölcs csak egy gyümölcs az élet fáján, nem az élet fája.

Persze az emberi természet miatt borítékolható, hogy hamarosan sok politikus és keresztény vezető fogja felfedezni magában a Fidesz-ellenzékit, az ellenállót, aki nem haszonélvezője, hanem 100%-ban áldozata volt a NER-nek, aztán később már a partizánt is előkerítik magukban…
Új “kijelentések” fognak jönni, “próféciák, látások”, csak jöjjön a pénz is az új kormánytól…
Ilyen az ember, ilyenek vagyunk. Hajlamunk kapaszkodni a láthatóba nagyon nagy…
Azok a keresztény vezetők, akik ott ültek egyezkedni, jópofizni Orbán Viktor irodájában, szívesen ülnének/ülnek majd Magyar Péterében is…

(Személyesen én arra kérem Istent, hogy továbbra is őrizzen meg az állam korrumpáló befolyásától. Legyen elég nekem az Ő kegyelme.)

Nem fog az ország tönkremenni, nem fogja elárasztani a társadalmat a gendermozgalom, nem jön az antikrisztus, sem a keresztényüldözés.
Az evangéliumot fogjuk hirdetni. Vigasztalást a most csalódott testvéreinknek és embertársainknak is.
Az Isten szereti őket és vigasztalást, olyan vezetőt akar adni Jézusban, akiben nem fognak csalódni. Sőt, le se lehet váltani.

Vasárnap éjjel Budapest a szabadulást ünnepelte. A lehetőséget, hogy leléphetünk a putyini útról, a választási autokráciának nevezett diktatúra útjáról.
A magyarok felvették a közösség terhét és elvitték a kitűzött célig.
Jó volt látni a fiatalok örömét.
Ez az öröm nem egy pártnak, nem egy embernek szólt, hanem az itthon is kinyíló jövőjüknek.
1989-ben, fiatalon, a kommunizmus bukásakor éltem át hasonlót. Most idősen, újra.

A következő kormányokkal és vezetőkkel kapcsolatban pedig egy óriási tanítást kapott az egész magyar társadalom, melyet Pál apostol fogalmazott meg, 1. Thess. 5. 21-22:

“Mindent alaposan tényszerűen ellenőrizzetek, vizsgáljatok meg. Ami jó, ahhoz ragaszkodjatok ami gonosznak, hitványnak, károsnak látszik attól őrizkedjetek!”

Ellenőrizni a híreket, nyilatkozatokat, igehirdetéseket, emberekről szóló ítéletalkotásokat…
Ne érzelmek és ne nagy emberek kritikátlan követése legyen a döntéseink oka.
A Tisza-kormánnyal kapcsolatban se.