Szépirodalmi írások

Gyermekversek felnőtteknek

Apa és fia

Ketten megyünk! Végre, végre!
Apu és én, el, vidékre!
Olyan régen, és úgy vártam,
Autózunk a nyári tájban.

Kaptam mekis hambit, fagyit,
De a legjobb, hogy ő van itt,
Három napig együtt leszünk,
Csomó fiús dolgot teszünk!

Duda harsan, fék csikordul
Mint oroszlán apu mordul;
„Lőtték volna le anyádat!
Indexelj, ha sávot váltasz!”

A torkomból egy jégdarab
A hasam felé leszalad;
„Ha lesz pénzem, pisztolyt veszek
Lelövöm a szemeteket!”

A dicsekvő

Az én papám szeret nagyon,
Sokszor felhív telefonon!
Olyan babát kaptam tőle,
Mukulátorral van töltve!

Az én papám céges főnök,
Őrzik biztonságos őrök.
A külföldre Dzsipóval jár,
Zsebeiben sok-sok dollár.

Szüleim két „érett ember”,
„Felnőtt módra” úgy váltak el
Nem vitáztak, veszekedtek,
Ügyvédekkel megegyeztek.

A papáról van fényképem,
Minden este sokat nézem.
Eljön hozzám, mondja sokszor,
Valamelyik karácsonykor!

Ha nagy leszek, bizony lányok,
Nagyon gyorsan el is válok.
És csak aztán megyek férjhez,
És ha férjem majd megkérdez:

Elváljunk-e érett módra?
Mondhassam majd mosolyogva:
Együtt maradhatunk drága!
Én már el is vagyok válva!

2004. 04. 15

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük