Uncategorized

Az irigység. Hogy engedheti ezt Isten, ha igazságos?

Máté 20-ban olvassuk a béresek példázatát.Azok, akik az egész napot végigdolgozták ugyanannyit kaptak, mint akik csak egyetlen órát dolgoztak estefelé.A hajnaliak felháborodtak.
Semmi kár nem érte őket ugyan, megszerződött bérüket kapták meg. Mi bántotta őket?
Az, hogy akik nem verejtékeztek, nem izzadtak, nem fáradtak el, ugyanannyit kaptak mint ők.A gazda gonosz szemnek nevezi a felháborodásuk mögött rejtőző erőt.Pál a Galata 3-ban beszél arról az erőről ami visszakényszerítette a gyülekezetet a szabályok, a törvény, az Istennel való üzletelés alá.
Az itt található kifejezés ugyanúgy, mint a gazda szavai, a gonosz szemre és az irigységre utal; “baszkainó-boszorkányság”.
A kegyelem meghökkentő. A kegyelem, a megigazulás szabadsága irigységet vált ki.Nem fog Isten jobban szeretni azért, mert rengeteg jó dolgot teszek és nem fog kevésbé szeretni, ha rosszat teszek. Szeretetének mértéke az igaz és a bűnös felé egyenlő.
A Krisztus élete ez a mérték, amit adott minden emberért.
A tékozló fiú történetében az idősebb testvért nem az bántotta igazán, hogy kimaradt az életéből a buli, hanem az hogy érdemtelen öccsének akkora ünnepséget, bulit szervezett az apjuk.
Jónás nem azért halt majdnem bele a haragjába, mert Isten kényszerítette és lepukkantan jelent meg Ninivében és olyan büdösen, mint a halpiac kukája zárás után.
Nem. A próféta azért rágott be mert nem pusztította el Isten Ninivét, hanem kegyelmet adott a városnak. Ahogy ma is annyi hívő szeretné Isten ítéletét látni cunamikban, járványokban, inflációban háborúkban. Aztán páholyból végignézni, ahogy a bűnös, hitetlen világ pusztul.
“Mert mi igen, de ők nem.”
Jézust nem azért ölte meg az Istennel való kapcsolatát bizniszre, teljesítményre alapozó vallásos világ, mert tanításaikat, rendszerüket, intézményeiket kritikával illette.
Nem. Azért, mert a nyomorultakat az erkölcsileg nullákat a megvetetteket Istenhez emelte szeretetből ingyen. Ezért népszerű volt, szerették, követték hallgatták.
A gonosz szem az irigység működött itt is. Az Isten kegyelme mindig botrányos marad.
Megütközést vált ki, mert meg kell hogy változzon az üzleten, teljesítményen alapuló emberi gondolkodás hogy reálisabb Istenkép legyen a szívben.

A kegyelem működését legjobban talán két ember értette a Bibliában.
Az egyik az erkölcsös, áldott életű Jób.
Életvezetése ellenére rettenetes csapások érték. Vitatkozott ugyan Istennel, de a szívében élő Istenkép azt mondatta vele: “az Úr adta, Ő is vette el, áldott legyen az Ő neve.”
A másik ilyen Pál apostol.
Küzdelmes, szenvedésekkel teli, nagyon hatékony szolgálata után a gyülekezetek elfordultak tőle.
Ő maga börtönbe került, végül kivégezték. Ma egy ilyen szolgálóra azt mondanák:
“Na a hiperkegyelmes eretnekre lesújtott Isten igaz ítélete!” Bizonyos karizmatikus és a bővölködés evangéliumát hirdető körökben egész biztosan. Ott, ahol a nagyság, a gazdagság, a befolyás, a társadalmi elismertség, mint az Istentől való hitelesítés pecsétje jelenik meg a keresztények gondolkodásában.
Pedig ezeknek semmi köze ahhoz, hogy valami, valaki Istentől való vagy nem.
Pál nem megbánta ahogy szolgált és amit hirdetett, hanem azt mondja élete végén:
“Elvégezte a futását, megtartotta a hitet. A dicsőség koszorúja vár rá.”

Azt tanácsolom engedjük a Bibliának, engedjük Jézusnak, engedjük Isten Szellemének, hogy provokáljon csak bennünket. Csak így tudunk kiszabadulni a tradicionális gondolkodás, a gonosz szem, az irigység kötelékéből.

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük