Látni téged, fára mászok, Hozzád jutni, vízen járok. Lábadra öntöm kincsemet, Odaülök, Rád figyelek.                                          Nem vagyok jobb senki másnál,                                          Szesztengerben rám találtál.                                          Porrá tört, oly szép és jó vagy,                                          Érted lettem, érted, szabad. Sáros arccal és még vakon, Végigbotlok a városon. Látni, nem az Isten házát, Arcod fényét, tisztaságát.                                           Több sem vagyok senki másnál,                                           Bárhol voltam, rám vigyáztál.                                           Minden kincsem te vagy. Te vagy.                                           Érted vagyok, érted, szabad. Rothadásom befejeztem, Síromból is hozzád mentem, Nagyon vágytam veled lenni, Halál sem bírt visszanyelni.                                               Mint bárki más, olyan vagyok,                                               Kincsem csak, mit tőled kapok.                                               Én vagyok a leggazdagabb.                                               Érted…