Gyermekversek
-
Unokámnak a költészetről.
Nézd csak kicsi! Egy dallam jön, arra ülnek a szavak,mint pihenni a drótra ülnek madarak.Szó ez is, mint amit kiált a szurkoló,ha nem ad, vagy ad tizenegyest a bíró. Csak beszéd ez, mit gyerekek is mondanak,mikor vidáman, vagy mérgesen játszanak.Szó. Boltban, utcán. Szó. Mondja a rendőr bácsi.Csak szó a vers. Nem is kell agyoncsodálni. Mint gyöngyök fonálon úgy sorolnak a szavak.Néha locsognak, máskor meg mennydörögnek.Viccesek búsak, de gyorsan elpörögnek. Mert nem mély folyó a vers, csak csobogó patak.A felnőttek is, tudod, sokat játszanak.A költő bácsik meg, szavakkal játszanak. Látod kicsi; Egy dallammal indul, arra ülnek a szavak,és mint eső után az úttest, nem lesz más,aszfalt marad, csak fényesebb, csak lakkosabb.…
-
Gondolkodom, tehát gyerek vagyok. XI.
Emi felmászik. Okos, vicces EmiEgy hegyre felmászott.Aztán, mikor felért,Akkor csak megállt ott.És leült egy percet,Költeni egy verset. Figyeljetek, hallgassátok,Az se baj, ha olvassátok! „Mikor állok itt fenn,Akkor nem vagyok lenn.De mikor lent voltam,Idefent nem voltam.Amikor meg másztam,Lent se, fent se álltam.” 3 és fél éves kisfiú. Rendőr vagyok.Ha rossz leszel,Elkaplak!Akkor is, hamamám vagy! Farkas vagyok.Húst eszek!Kérek is egy szeletet!Farkas vagyok.Segítség!Megettem egyCseresznyét! Pici lány. Igyál kicsim, szomjas lehetsz,Megettél két nagy szendvicset! „Nem értem azanyukámat!Én nem szomjasvagyok, csaka belső bőrömkiszáradt!”
-
Gondolkodom, tehát gyerek vagyok. X.
A „szeretlek-függvény”. Anya nem vett nekem fagyit.Most haragszom, nem is kicsit. Meg is mondom neki, meg ám!Anya! Te vagy az anyukám.Ha aranyos vagy, és ha nem.szeretlek. De most csak majdnem. Növésben vagyok. Anya nézd csak, növök éppen!Talpam már az ágy végében.Érzem növök. Ugye láttad?Mmmna!Most már végig ért a lábam! Új ágy kell, hiába nevetsz!Most már nem is vagyok gyerek.Addig nőttem, míg felnőttem.Megnőtt felnőtt lett belőlem. A vagyonos. -Van pénzem, most boltba megyek.-És mit veszel ott, mondd te gyerek?-Bontor csokit meg kiscicát.-Mit beszélsz te? Nahát, nahát!-Csokit nem is, csakis cicát.Rengeteg sok kicsi cicát!
-
Gondolkodom, tehát gyerek vagyok. IX.
Az ágy Hogy az ágy, az mire való,Nem jól tudja azt a mamó!Azt mondja, hogy aludásra,Azért is van benne párna. Szerintem meg semmi másra,Borzasztó nagy ugrálásra! A kisbusz Akkora nagy a kisbuszunk,Ha akarjuk, abban lakunk!Belefér a gyerekszoba,Meg a három kicsi kutya, Meg a mamáék tanyája,Hmmm?!…Apa úgyis megpróbálja! Egy kisfiú mindig jogász és politikus. – Miért sír olyan nagyon Leila?– Törött a kis fűnyírója!– Brühü Tomi ráült direkt!A játékom meg tönkrement! Szól a bátyus; „Nem is úgy volt!Nem akart ő rosszat, csak jót!Én láttam is, és nem mese:Nem ő ült rá!A feneke!”
-
Gondolkodom, tehát gyerek vagyok. VIII.
A kacsaszippantó elefánt. Egy kiskacsa a tóban fürdik,én meg anyu, csücsülünk itt. Ha volna egy elefántkám,Felszívhatná az ormányána kacsát és a tó felét.Aztán belülről megcsípnéAz én elefántkám begyét! Nagybácsi és nagynéni látogatóban. Anya mondta: „Tudod kicsim,a nagynénid és nagybácsid, ők ikrek.Nem elég csak rájuk nézni,elmondom, hogy tudjad: ikrek.” Forog az éles gyermekagy.Lép a kis láb gyermek száj szól;„Uncle Ati, tudod, hogy ikr vagy?” Kicsi úr. Néha hanyag a személyzet,Elestem és kicsit vérzek!Nekem bármi hogyan fájhat?Számon kérem anyukámat! Ne haraggal fogadd tőlem.Én a földre úrnak jöttem!Ezt érzem és látni fogom,amikor majd nagyra nőttem. Dinók, autók laknak nálam,olvasok nekik általában.És lesz autoszauruszom,Meg dinómobil. Ezt is tudom. Kicsi vagyok, de nagy főnök.Tudjad, ha…
-
Gondolkodom, tehát gyerek vagyok. VII.
(Minden gyermekvers megtörtént gyerek-eseményeken és valós gyerek-beszéden és aranyosságokon alapul.) Violaszínű fantázia. Ha itt benne laknál a fejemben,Nyomozó kéne, hogy megkeressen.Ha értitek, hogy miről beszélek,Mert magamnak én mindig mesélek. Nyomozók, és klassz szuperhősök,és ott bent én vagyok a nagyfőnök.Kigondolom, és kész is, már él is,és közöttük élek akkor én is. Kint is itt vagyok, bent is ott vagyok,bizony, egy szép országot alkotok.Laknak benne jó sokan okosok,Meg buták is laknak ott, de nem sok. Bizony ám, rögtön jól elszédülnél,és a popsidra hipp-hopp leülnél,ha látnád, hány kaland van ott bennem!Elmesélem majd, hogyha lesz kedvem. Például, nagy szuperhős is voltam,okos krokodilon lovagoltam,megmenteni egy kis elefántot,Hogy ne bánthassák a rossz buták ott. Na, most…
-
Gondolkodom, tehát gyerek vagyok. VI.
Szia víz! Egyszer rajtad korcsolyázom,máskor tőled bőrig ázom.Kocka vagy a kólámban,Forró füst a kuktában. Hajót hordasz a hátadon,belőled van a Balaton.Meg is iszlak, meg is eszlek,de a legjobb mégis benned,lubickolni, mint a kacsák,meg lefröcskölni a nagypapát! Úszólecke előtt. Anyaaa!A felnőttek olyan furák.Miért nehéz az az úszás?Tanfolyamon a lábtempóés mell és hát, meg pillangó. Á, szerintem nem is nehéz!El is mondom azt, hogy miért; Egy darab víz a medence,berakva egy nagy gödörbe.Én másztam már mászókára,Meg a kerti körtefára! A darab vizet is megfogom,húzom magam, kapaszkodom.Mászok benne erre-arra,ügyesen a túlsó partra! Kigondoltam jól magamban,látjátok, hogy igazam van?Költenél pénzt ilyesmire?Fagyira add inkább ide! Aranyhaj Fejjel lent lóg a mászókán,Verset bifláz be délután,Ha talál…
-
Gondolkodom, tehát gyerek vagyok. V.
Táncolnak a fák. Nézd csak! A fák balettoznak!Ágaikkal hajladoznak,mint táncosnők a karjukkal.Táncolnak, csak önmagukkal. Mi mozgatja őket? A szél?Csak fújdogál, de nem beszél?Tánctanárnak bizony fura:Hajlítgat, de nagyon kuka. Anyu, ezt te nem jól tudod,ebben én okosabb vagyok!Szól a szél, a fák is értik,meg mi, kicsik, akik nézik! Elment az áram. A tévénk elsötétedett.Eltűnt a fény a szobákban.Nem látok semmit. Mi lehet?Láng lobban. „Elment az áram.”-szól apa és gyertyák égnek.Hú, de szép kis ugri fények!Gyertyalángnál falatozunk,nevetünk meg társasozunk!Anyu, apu, ez estejobb már nem is lehetne!Áram! De jó, hogy elmentél!És te többet itt nem lakhatsz!Ide már nem jöhetsz haza,mert ki fog dobni a papa! Diplomata a homkozóban.Kicsikém, jaj ne sarazz már!Csupa kosz…
-
Gondolkodom, tehát gyerek vagyok. IV.
Bucuska hozzászól a teremtéshez. Ha megkérdezett volna Isten,érdekesebb lenne minden:Elefántok zsiráfnyakkal,vakondokok békatalppal. Csoki-tavak tejszínhabbal,lubickolnánk nagy csapattal.Anya fogná a szivárványt,és hajamban lenne hajpánt. Nem volna senki sem szegény,a postás mindig hozna pénzt.Apu, anyu nem dolgozna,mindig velem foglalkozna. Senki, senkit nem bántana,nevetne, meg mosolyogna,és ingyen adnák a fagyit.Királyabb lenne! Nem kicsit! Isten!Szóval várj meg, velem beszélj,ha új világot teremtenél! Pocakbaba Van időd most, kistestvérem?Figyelj hát, ha ráérsz éppen!Mit csinálsz úgy általában,bent a mama nagy hasában? Talán unod magad nagyon.De majd én segítek, bizony!Rögtön szólok a mamának,Nyeljen matchboxot fiának! Ha lány vagy, ügyesen egy babát,vízzel, mint én a tablettát.Így már lesz mivel játszanod,Nem kell többet unatkoznod. Anya miért nevetsz ekkorát?Én csakrendeztem a baba…
-
Gondolkodom, tehát gyerek vagyok. III.
7. A vízgaluskaleves.(Az oviból hazafelé) -Finom volt ma az ebéded?– Mmmmrrrrr!– Szólj már lányka, nagyon kérlek!– Hmmmrr! Neemmm! -Mit kaptál ma akkor enni?Mondd el végre, kedves Emi!-Maglevest vízgaluskával,szószt, kenyeret, fél pohárral. – Ó, te drága kisunoka!De szegény ez az óvoda!Akkor papa most vesz nekedFagyit, csokit, meg csipszeket! – Oké papa, jól van, vehetsz.Ne felejtsd a tejszeletet! 8. A kis vízimentő Egy piros pöttyös katicaBelerepült a Balcsiba.Pont ott voltam, kézbe vettem,Óvatosan partra vittem. Most már vizimentő lettem?Bizony vízimentő lettem. 9. Az éhes kiskutya Anyu azt mondta apának,jobban örülne cicának,mert kiskutyám cipőt eszik.Most is hallom ahogy nyüszít. Biztos éhes a szegényke.Mit adjak neki ebédre?Anyuci új bőrcsizmáját,vagy a nyári szép szandálját? Melyik a…