Megfigyeltem, ha nem emlékeztetnek minket rendszeresen az evangéliumra, a hitből való megigazultságra, az ingyen kegyelemre, az Úr jóságára, akkor pár hét után megjelennek a hibás gondolatok az elménkben. Megjelennek a másokat ítélgető, magunkat mentegető gondolatok. Megjelennek a kesergő gondolatok arról, hogy milyen rossz állapotban van az egyház: a hívők a földiekhez ragaszkodnak, félnek, nem bocsátanak meg. Ezek mögött kimondatlanul ott van, hogy mi nem vagyunk ilyenek, nem vagyunk olyanok, mint ez a vámszedő. Mi rendszeresen imádkozunk, böjtölünk, millió kijelentésünk van közvetlenül az Úrtól, bárcsak minden hívő olyan lenne, mint mi. Észrevétlenül jelenik meg a büszkeség az érzelmeinkben. Isten szerencsére ilyenkor sem úgy tekint ránk, mint reménytelen juhokra. Nem gondolja, hogy…