-
A megbocsájtásról.
Az emberi lelket, személyiséget leginkább motiváló legerősebb négy ösztönös dolog szerintem a szerelem, a szeretteink életének védelme, a túlélés ösztöne, aztán ezekkel összefüggésben a negyedik, a bosszú. Ezeket tanítani sem kell, „előjönnek” adott helyzetben. A bosszúval az a baj, hogy nem egyensúlyt eredményez, hanem egy végtelen körforgást indít be: A sérelemért jogosan bosszút állok, elégtételt veszek, aminek a mértékét soha nem lehet patikamérlegen kimérni, erre az egykori sértőben jön létre a bosszúvágy és elindul a végtelen ördögi kör. Megátalkodott szembenállás személyek, hívők között, megvetés, lenézés rosszakarat közösségek, gyülekezetek között, örök harag családok, törzsek, etnikumok között, várakozva a bosszú lehetőségére. Máris ott vagyunk a vérbosszúnál, a népirtások, etnikai háborúk kapujában, A…
-
Megint az az igazságtalan és természetellenes kegyelem. 1. rész: A meg nem bocsájtás és a bosszú körforgása.
Azon töprengek mostanában, miért van elementáris ellenkezés hívők részéről is a kegyelemmel szemben? Amit megértettem, leírom folytatásokban. Nem teológia, nem igemagyarázat, csak elmélkedés, tehát biztos tévedek is néhol. Célom, hogy gondolkozzunk együtt, ezzel segítve a gondolkodás megújulását és az út készítését az Úr és az Evangélium számára. „Megsértett, én nem bocsátok meg!” „Nem kérek bocsánatot, nekem van igazam!” Az emberiség nagy része az egész történelemben fentiek szerint élt és él azután is hogy a kegyelem eljött a világba. Az a kegyelem, mely mindig ellentétes az igazságossággal. Az emberi gondolkodás számára szinte követhetetlen, hogy a működő kegyelem egy hatalmas igazságtalanságból született meg, és a hívők igaz volta abból származik, hogy…