Joel 2.23. Sion fiai, ti is ujjongjatok,     örüljetek az Örökkévalóban, Istenetekben, mert újra esőt ad nektek     alkalmas időben. Hullat rátok korai esőt idejében,     és késői esőt az első hónapban. Rapszódia az esőben. Esődből hívtál ide. Álmod látomása voltam, vártam, Téged néztelek, kívül az idő kapuján. Álltam, mindenséged zuhatagában. Ujjaimra cseppje gördült: Magyar vagyok. Hajamon ezer gyöngycsepp ragyog. Behívtál és még itt vagyok. Árnyékodtól nem láttalak, 28 évet álltam, esődre vártam. Kimosta már szemem. Nézlek. Esik, hogy láthassalak. Szeretlek, és akarlak jobban szeretni. Édesapánk fiaival is álltam, esődre vártam. Időutazók. Szomjas időutazók. Jóságod cseppjei, szereteted cseppjei, szépséged cseppjei, sűrű cseppek, kincshozó percek. Az élet percei. Esőd a ruhámmá lett. Esőd felöltöztet.…