Pál azt írta az efezusiaknak, „hogy ne legyünk tovább kiskorúak, kiket hullámok sodornak el, s a tanítás akármi szele találomra ide-oda hajt úgy, ahogy azt az emberi szeszély és ravasz tévelygők fogásai diktálják” (Efezus 4:13, Csia). Hogyan lehetséges az, hogy a tanításnak különböző szelei vannak ahelyett, hogy egyirányba fújna a szél? Hogyan lehetséges az, hogy ugyanabból az Írásból teljesen különböző konklúzióra jut két ember, akiket állítólag vezet a Szent Szellem? Az egyik oka ennek az, hogy az Írások értelmezésekor a prédikátorok nem veszik figyelembe a szövegösszefüggést. Nem figyelnek arra, hogy amiből olvasnak az egy levél, amelynek van egy gondolati íve, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni, amikor egy-egy igeverset értelmeznek.…