A tóparton egy bácsi ülévek óta egyedül.nem horgászik, nem beszél,A vizet nézi, üldögél. A tó tükre meg visszanézolyan nyugodt az egész.Szem a tóban víz a szemben,nézik egymást szemtől szemben. Ősz haja van, kora nincsenjobban látszik lent a vízbengörcsös botja, hajlott háta,mosolyában a pipája. Ül a tegnap holnapjában,az idő füstöl pipájában.Odaült az első napon,utolsóig ül ott bizony. Minden ember mellé ülneŐ mindenkit jól megtűrne,Bölcs szavakkal simítaná,Vízben arcát megmutatná. Mégsem ült még mellé senki,bácsi nem tud így elmenni.Mindent ismer mindent megért,tóba bámul éppen ezért. Egy kisgyermek arra játszik,hurkás lábán hogy kacsázik!Hopp, megcsúszik, vízbe csobban,el is tűnik azon nyomban. Az ősz hajú erre felállkomótosan vízbe sétál.Jönnek is már kézen fogva,bal kezében ott a…