Kategórizálatlan

  • Kategórizálatlan,  Szépirodalmi írások

    Te szép, te Hold-illatú!

    Csillag-szilánkos, megfáradt nyár éjszaka.Hozzám simul egy álom, a Hold illata.Feje vállamon, hátam érzi két kezét,Közel jöttél most, te Hold-illatú, te szép. Albumot nyit a sötétség,Köd, sok mélyre merült szépség.Gyermekarcok és mosolyok. Az éjszaka a paplanom,Nézegetek, és lapozok. Képet hallok, látok zenét,Múltból bomló ősi mesét. Kettő volt, de egy lett immár.Mesét nézek, hogy muzsikál. Te szép, te Hold-illatú,Megyek már! Itt maradok. Mert muszáj.Az élet szép, de néha fáj.

  • Gyermekversek,  Kategórizálatlan

    Gondolkodom, tehát gyerek vagyok. III.

    7. A vízgaluskaleves.(Az oviból hazafelé) -Finom volt ma az ebéded?– Mmmmrrrrr!– Szólj már lányka, nagyon kérlek!– Hmmmrr! Neemmm! -Mit kaptál ma akkor enni?Mondd el végre, kedves Emi!-Maglevest vízgaluskával,szószt, kenyeret, fél pohárral. – Ó, te drága kisunoka!De szegény ez az óvoda!Akkor papa most vesz nekedFagyit, csokit,  meg csipszeket! – Oké papa, jól van, vehetsz.Ne felejtsd a tejszeletet! 8. A kis vízimentő Egy piros pöttyös katicaBelerepült a Balcsiba.Pont ott voltam, kézbe vettem,Óvatosan partra vittem. Most már vizimentő lettem?Bizony vízimentő lettem. 9. Az éhes kiskutya Anyu azt mondta apának,jobban örülne cicának,mert kiskutyám cipőt eszik.Most is hallom ahogy nyüszít. Biztos éhes a szegényke.Mit adjak neki ebédre?Anyuci új bőrcsizmáját,vagy a nyári szép szandálját? Melyik a…

  • Kategórizálatlan

    Hogyan szeret Ő?

    Az alábbi sorok nem szilárd teológiai megállapítások, csak gondolkodom. Ésa. 59. részének 2. verse sok hívő fejében Jézus feltámadásában való hithez hasonló, erős meggyőződést épített ki. Hanem a ti vétkeitek választanak el titeket Istenetektől, és bűneitek fedezték el orcáját ti előttetek, hogy meg nem hallgatott. Nevezetesen hogy a bűn elválaszt Istentől. Az előbbi, Jézus feltámadása valóság szerinti.Az igaz, hogy a bűn elszeparál Istentől, de nem Isten fordul el finnyáskodva, sértetten, a megfertőzött embertől, („Fúj te bűnös!”), hanem az emberi lélek kerül olyan állapotba a bűn miatt, hogy nem igényli Isten segítségét, vagy nem bízik benne, esetleg félni kezd Istentől. Meg ha kerüli az Úrral a közösséget, a lelkiismerete is csendesebb,…

  • Elvárás és ellátás,  Hitéleti írások,  Kategórizálatlan

    Rába Zoltán: A Hóreb meghasadt kősziklája

    1 Kor 10:4    és mindnyájan ugyanazt a szellemi italt itták, mert ittak a szellemi kősziklából, amely követte őket, ez a kőszikla pedig Krisztus volt. Minden bizonnyal erre az eseményre utal Pál: 2 Móz 17:5-6 Az Úr azt mondta Mózesnek: Menj végig a nép előtt, és vegyél magad mellé néhányat Izráel vénei közül. A botodat is vedd a kezedbe, amellyel a folyóra sújtottál, és indulj el. Íme, én odaállok eléd a sziklára a Hóreben. Sújts a sziklára, és víz jön ki belőle[1], hogy ihasson a nép. Mózes úgy cselekedett Izráel véneinek szeme láttára. A Hórebhez megérkezve nem volt vizük. Isten fakasztotta az életben maradáshoz szükséges vizet. Senki sem tudta megoldani ezt…

  • Evangélium,  Hitéleti írások,  Kategórizálatlan

    Az evangélium

    Miközben az evangélium nagyon egyszerű dolog, – annyira egyszerű, hogy az Írásokban képzetlen, halászemberek, Péter, András, János és Jakab is simán megértették -, az elmúlt kétezer évben a hívők különböző csoportjai rendszeresen hozzátettek különböző követelményeket, aztán ezek mentén szakadások alakultak ki, és létrejöttek a felekezetek. Ezek egymást tagadták ki (vagy átkozták ki) a szerintük valódi egyházból. Ma is ez zajlik nagyon sok gyülekezetben. Lehet, hogy a szájukkal időnként vallják az evangéliumot, de aztán hozzátesznek újabb és újabb követelményeket, amik nélkül nem lehet valakinek örök élete, és ezeket a követelményeket számon kérik a többi hívőn. Az ilyen extrák követése ad egy olyan megigazultság tudatot, amivel fölé lehet kerekedni a többieknek. De…

  • Hitéleti írások,  Igazzá válás és kegyelem,  Kategórizálatlan,  Szégyen és félelem,  Törvény és törvénykezés

    A kegyelem

    Képzeljük el, hogy a Közel-Kelet összes olajkészlete, minden bevétel, befolyás, hatalom, amit ez a hatalmas kincs jelent, egy személy kezében van, aki ezt valaki másnak odaajándékozza.Vajon elképzelhető-e olyan jótett, olyan cselekedet a megajándékozott részéről, amellyel ezt a kincset kiérdemelheti?Olyan teljesítmény, amellyel jogosan/igazságosan megszerezheti?Vajon olyan tettek, amelyekkel megérdemelheti, biztosíthatja ennek a birtoklását elképzelhetőek?Emberi léptékkel ilyen cselekedetek nem léteznek. Ha mégis történik hasonló, annak az oka valamilyen csodás esemény, vagy az, hogy a megajándékozott a megajándékozó gyermeke, leszármazottja.Az érdemek egyik esetben sem számítanak, nem is mérhetőek.Nos, ennél sokkal nagyobb kincs az, amit Istentől kaptunk: az örök élet, a Vele való kapcsolat. Nem érdemelhetjük meg, és emberi erővel, emberi cselekedetekkel meg sem tarthatjuk…