Megérkezés
Megérkezés
ÉS
Minden, ami elköszön és
Minden, ami visszajön és
Minden, ami felemel és
Minden, ami visszanyel és
Mindenfelé fesztivál és
Mindenféle tepsi sár és
Minden ki van takarva és
Minden kéz a magasban! És
Minden rím, mely zakatol:
Mint roppan az abrak a lófog alatt,
Szétzúzza a bánat a napsugarat.
Nem érzi a bendő, hogy mennyi elég:
Nyeldekli a felhő a nap melegét.
És
Semmi, ami nincsen már és
Nincsen, ami visszajár és
Ma is jönnek haverék,
Amit hoznak, buborék.
Ám este jönnek mások,
Zaklatóak, álruhások,
Titkot súgnak: „ kék az ég,
Zöld a fű „ – ez épp elég:
Megcsillan a csöndben a kincs, az a csalfa,
Ezüstös a tálca, aranylik az alma,
Megrezdül a szellő, elgördül a felleg,
A lenti világnak a függönye felmegy,
Berobban a létbe, aranylik az élet,
Bemártja a tűzbe, úgy festi a képet,
Él a Vagyok, él a lét, eltűnt rég, de visszatért.
Aranyfény izzik: napsugár,
Felizzik a szív is: itt a nyár!
2 hozzászólás
Kántor Gabriella
Jééé! Új év, új vers érkezett. Nagyon jó. 🙂
Kiss Borbála Mária
„Ezüstös a tálca, aranylik az alma”… és én milyen gazdag lettem ma! (is) Köszönöm, hogy megosztod kincseidet!!!