Az előző két részben két szombati gyógyulást néztünk meg: a születésétől fogva vak és a meggörnyedt nő gyógyulását. Ezek két magatartást példáztak, amelyek nem engedik be a hívőket a szombatba: az egyik az, hogy nem látják a valóságot, Jézust, az evangéliumot, a másik pedig az, hogy az ádámi természetet, illetve annak maradványait tanulmányozzák. Jézus azonban mindkét embert meggyógyította, mégpedig szombat napon, így levette róluk a sátán terhét, hogy valóban élvezni tudják a nyugalmat. Így nyitja meg az egyház, a benne levő hívők szemét is a valóságra és egyenesíti ki őket, hogy fel tudjanak nézni az égre és meglássák szerető Apjukat. Most nézzük meg a harmadik szombat napi-gyógyítást. Máté 12:7-14 (RÚF…