A hívők örökkévalóságban történő személyes ítéletének kérdése az egyik legfontosabb kérdés, lévén, hogy az elterjedt felfogás szerint itt válik szemtanúk előtt, „hivatalosan” is véglegessé minden hívő ember sorsa. Az ítélet szorosan összefügg mindenki esetében az Igéhez, a Krisztushoz való személyes viszonnyal, vagyis az evangéliummal. Meggyőződésem hogy a vallási tradíció az ítéletről alkotott képet, sőt a bibliafordítást is befolyásolta és gyakran torzította. Kísérletet szeretnék tenni e fontos téma tisztább megértésére az ige eredeti jelentése és a szöveg összefüggései alapján.   Úgy gondolkodtunk a hívők Krisztus előtti ítéletéről, hogy „azért ott lesz megszégyenülés is, ha el nem is kárhozik senki.” Sőt a testvéreink részéről minket ért igazságtalanságok, sérelmek, mégsem őszintén megbocsátott, elraktározott…