Evangélium,  Hitéleti írások

Elmondom Jézusnak, hogy kellett volna csinálni…

Elmondom Jézusnak, hogy kellett volna csinálni…

A szerző, mint az a bizonyos fiatal borjú az új kapura, bámul az evangéliumra, aztán kérdez és beszél, mert nem érti az egészet.

Jézus, kérlek, figyelj rám! Mióta kupán vágtak és leesett az orromról a vallás mindent látó szemüvege, azóta, ahogy olvasom az Újszövetséget, egy csomó dolgot újra nem értek. Kicsit örülök, de többnyire bosszant, mert újra gondolkodni kell. Pár éve még mindent értettem, úgy ahogy tanították, most meg mintha soha nem olvastam volna a Bibliát. Most azért jöttem, hogy végre magyarázd, görögözd, vagy héberezd el nekem, akárhogy, csak értsem. Jézus, figyelj, kezdjük az elején;

Mondd meg légy szíves miért kellett neked egy tinédzser szűzlánytól születned és vállalni Isten Fiaként azt, hogy az emberek összesúgnak, ciccegnek a hátad mögött?
Vállalni a gyanút, hogy talán törvénytelen gyermek vagy? Házasságon kívül fogantál?

Magyarázd el végre azt is, miért nem fejedelmi paloták boltíves termeiben nőttél fel?
Miért jászolban töltötted az első éjszakát aranyozott bölcső helyett? Hiszen az örökkévaló Isten Fia jött el benned a földre! Hát miért nem kürtzengés, dobpergés, világméretű ünnepségek közepette vonultál be vörös szőnyegen a történelembe?
Ha már emberré kellett lenned, miért nem a világ leghatalmasabbjai közül valamelyik gyermekeként? Mert így vártunk, mert most se értjük miért a senkit, a nemteleneket, az utolsókat, miért nem valakiket, a megbecsülteket, a főnököket preferálod? Hiszen az a világ rendje.

Tudod Jézus, nagyon furcsa személy vagy! Na, arról meg ne is beszéljünk, hogy a nevelőapáddal, miért dolgoztál évekig ismeretlenül, kőtömböket emelgetve, gerendákat csiszolva? Te, aki a Mennyekből szálltál le közénk. Talán olyan kérges volt a kezed is hogy a példabeszéded béli szálka bele se tudott volna állni? Hát hogy van ez?

Aztán ott van egy csomó más, amitől régi szemüvegem nélkül teljesen kiakadok.
Mondd, miért akasztasz ki minket Jézus? Elkezdesz csodákat tenni és az első ilyen, hogy egy piás társaságnak irdatlan mennyiségű finom bort csinálsz vízből! Hát már megvedelték a teljes esküvői borkészletet! Hát milyen erkölcs az, hogy a piásokat itatod? Az ember azt várta volna tőled, hogy jól összeszidod a tintásokat, előre idézed Pált: „Ne részegedjetek meg bortól!”
Az esküvő meg limonádéivással folytatódik. De te nem! Direkt provokálsz minket szerintem!

Utána meg felmész a Templomba. Isten Fiától a világ legszebb prédikációját, felemelő imákat, csodákat várna az ember, ugye. És te mit csinálsz? Hát kötélből ostort! Aztán különös kegyetlenséggel elvered a pavilon-tulajdonosokat, kárt okozol, erőszakoskodsz, balhézol! Ez nem az emelkedett vallásos emberi ethosz! Ez kocsmai tempó!

Jézus, hát miért is csinálod? Légy szíves, legalább magyarázd el! Miért nem vagy szabványos, hitelesített Isten Fia? Szerintünk olyannak kéne lenned. De nem. Te nem.

Aztán a tanítványaid. Hát, mondd már meg, miért nem a Szanhedrinből hívtál el tizenkét erkölcsös, bibliaismerő embert? Miért azokat a galileai halászokat meg a valutázót, akik a feltámadásodig egy kukkot sem értettek a megváltásból, hiába magyaráztad annyit nekik? Hát nem tudtad, hogy mindig az járt a fejükben: „Ki a nagyobb, fiúk?” Hát ez meg hogy? Miért csinálod ezt velünk?

Meg ott vannak azok a vendégségek! Bemész egy erkölcsös, első soros, „gyülekezet büszkesége” testvér házába vacsorázni és hagyod, hogy egy hívatlan nőszemély összekenje a lábadat, csókolgassa vacsora közben?

Az egész társaságot kiakasztottad ezzel és még csak nem le se szidtad a nőt! Mondhattad volna:
„Na, húzz el te lábfetisiszta prosti, vagy azonnal tarts nyilvános bűnvallást!”
Erkölcsileg ez lett volna helyénvaló. Nem? Te pedig Jézus, még a vendéglátó presbitert utasítottad rendre, és a rosszéletű nő távozott áldással, bűnbocsánattal, elfogadottan és még az erkölcsös hívők szégyellhették magukat!
A mi gyülekezeteink már a parkolóban lekapcsolják az ilyen erkölcstelen személyeket! Nehogy bejöjjenek, vagy maximum megtérni, bűnvallás, démontalanítás, stb de utána gyorsan szedjék össze magukat, mert rajtuk tartjuk ám a szemünket!

Te nem olvastad az Újszövetséget, hogy aki hívő létére parázna, azzal ne érintkezzetek? Erre mit csinálsz? A társadalmi elittel alig foglalkozol, de mindenféle bűnös gazemberhez, erkölcstelen álhívőhöz elmész vacsorázni. Júdásnak megmosod a lábát, kezedből eteted az utolsó vacsorán, pár órával az előtt, hogy feldobna téged. Hát miért? Hát hogy van ez?

Fogadok, hogy te ma még a melegekkel is szóba állnál, botrány, ki érti ezt!
De hát csak te vagy a Megváltó, és amikor megsimogatod a fejem, elolvadok a gyönyörűségtől, és csak veled akarok lenni…, de egy kukkot se értek belőled! Magyarázd már meg!

Mert mi, a te egyházad, annyira törekszünk a szentségre, hogy ha valakik állami házasság nélkül járnak a gyülibe, leleplezzük és kizárjuk őket, vagy házasságra kényszerítjük, hogy aztán ha elválnak, azért is kizárhassuk őket! Mindegy hogy hűségesek egymáshoz, hogy nyolc gyerekük van!
Mert a szent élet lényege az a jó erkölcs, amit látnak is az emberek. De te, te biztos megengednéd, hogy ott üljenek közjegyzői pecsét nélkül egymás mellett! Nem igaz?

Ajjaj, ajjaj, vagy velem van a baj, vagy veled nincs rendben valami!

Annyi embernek mondtad, hogy csak higgyen, ne féljen, meg hogy, aki hisz benned annak üdvössége van, de amikor a törvénytisztelő gazdag ifjú hozzád ment, neki egy borzasztó nehéz feladatot adtál. Miért? Nem csíped a szigorú erkölcsösöket? Egy Megváltó ne legyen szerintem részrehajló!

Gyógyítottál, bűnöket bocsátottál meg, de nem tetettél senkivel bűnvallást, nem törtél meg imában familiáris átkokat, a törvényről egyszer tanítottál részletesebben, de azt is, hogy! Ez most így, szellemi? Szabályos szerinted?

Vagy ott van a három az egyben, adószedő-gengszterfőnök és végrehajtó Zákeus, minden jerikói utálata! Nem elég, hogy azzal provokálod a tisztességeseket, hogy hozzá mész enni, de talán még az evangéliumot se mondtad el neki, nemhogy bűnvallásra, bűnbánatra szólítottad volna fel. Még a megtérő imát se mondta el! Te meg bejelented, hogy üdvössége lett a családjának is! Hát minden szabályt félre kell söpörni? Talán azt gondolod, az a megoldás a bűnre, halálra, a betegségre, ha ott vagy valahol, csak úgy? Ne már! Ékesen kell a dolgoknak menni, nem lehet ilyen esetlegesen.
Mintha számodra csak annyi lenne bűn, hogy nem bíznak benned, de aki bízik benned annak minden rendezve? A 613 rendelet megszegése, Isten Szent törvényének megrontása? Ne már!

Azután ezt se értem: Megáld Isten téged egy nagy, mega-gyülekezettel, miután megetettél 5000 férfit meg a hozzátartozóikat, és akkor neked provokálni kell őket, ahelyett hogy hívod a CNN-t, de legalább a TBN-t, hogy lássa a társadalom a csodáidat és követőid tömegét! Még meg is tiltottad sokszor a meggyógyítottaknak a bizonyságtevést! Nem érted a társadalom működését? Az ételosztó csodád után is, ahelyett, hogy az óriási gyülekezetre támaszkodva intézményeket alapítottál volna, gyűjtéseket szerveztél volna, és az egész társadalmat megreformáltad volna, te nem, te inkább arról beszélsz, hogy meg kell a húsodat enni és a véredet inni!

Nem csoda, hogy ezek után otthagytak téged! Hogy számoltál be a Főnöknek? „A te dicsőséges igéd cselekedett és a városban több tízezer fős közösség jött létre, mely magasztalja a nevedet, utána a te igéd tovább cselekedett és dicsőségesen tizenketten maradtak.” Így???
Aztán még ezektől is volt merszed megkérdezni: „Elmentek ti is?” Hát, mi lett volna, ha igent mondanak? Téged az se zavart volna szerintem, mert biztos fanatikus vagy, és mindig másképp gondolkodsz, mint ahogy kéne. Mindig fordítva látod a dolgokat, mint ahogy vannak!
Ha ma szolgálnál, terápiára, vagy pásztorlásra küldenének.

Hát nem tudom, persze, persze, te vagy Isten Fia, de akkor miért nem értenek téged meg a saját gyerekeid sem? Most is mit csinálsz?
Olvadnak a földön a régi formák: a keresztény intézmények, az istentiszteletek rendje, minden, ami jól bevált, ami működött. Hogyan bízhatsz jobban az élőszó erejében, mint a Biblián alapuló intézmények, veretes tanítások, szervezetek tekintély-rendszerek megtartó erejében?
Igen, látjuk, hogy ami frissen, újonnan születik belőled a nemzedékekben, azt mindig az intézmények, szervezetek, tekintélyek nevében próbálják megölni, félretolni. Persze.
Látjuk azt is, hogy a megújulások után épp a megmerevedő rendszerek tekintélye teszi a 2. 3. nemzedéket vallásossá. Lehet. De ez csak kicsi ár azért, hogy mégis van stabilitás és nem tűnik el az Isten munkája!

Amikor elmentél, nem hagytál mást, csak a beszédedet és a Szellemedet. Arról semmit nem tanítottál hogyan hagyományozzuk át a hitet! Hogyan maradjon fenn a hit? Arról sem milyen a jó újszövetségi istentisztelet formája! Aztán századokon át kialakultak intézmények, szervezetek, az istentisztelet formái. Most meg azt látom, hogy egyikbe se férsz bele.
Lassan szétrobbantod, megolvasztod ezeket a formákat és semmi más nem marad, csak a te Szellemed és az igéd!

Azt gondolod ez elég? Képes stabilitást adni nemzedékről-nemzedékre? Mintha csak azt akarnád, hogy a személyes életben, közösségi szinten, nemzedéki szinten állandóan vízen járjunk, és ne legyen másunk, csak a beléd vetett bizalom! Ez mindennel szembe megy, mindennek ellentmond, amit a történelemben az emberiség a jó megőrzésére, stabilizálására kitalált, vagy létrehozott!!!
Miért csinálod ezt?

Arra sem gondoltál, hogy amikor ilyen meggondolatlanul vadul hirdeted, használod a kegyelmet, akkor az emberek elhagyják a jó erkölcsöket, a szabályokat, talán még a törvényt is? Miért nem egyensúlyoztad ki a tanításaidat? Miért nem tanítottál részletesen és párhuzamosan a jó erkölcsről? Egy sorozatot sem hallottunk tőled a paráznaságról!
Minden tanításod lényege végül is csak annyi, hogy akik bíznak benned, örök életet kapnak. Ez így veszélyes az általános együttélés normáira, az egyház rentábilis voltára, az erkölcsökre, a rendre!

Mindig csak a szabadságon járt az eszed itt a földön is, pedig tudhattad, hogy a szabadság a szükségszerűség felismerése és önkéntes alkalmazkodás a korlátokhoz!
Persze ez annyira kispolgárainak tűnhet neked, mert nem tudod, hogy politikusan, taktikusan, alkalmazkodva, kompromisszumokra készen kell élni és hirdetni az evangéliumot!
Ez a gyakorlati bölcsesség. Persze ezt te opportunizmusnak megalkuvásnak hívod.
Szerintem ma újra csak megfeszítenének. Semmit nem tanultál 2000 év alatt!

Arra nem gondoltál, hogy amikor ilyen példát mutatsz, sok szenvedélyes követődre ragasztják majd a „lázadó” a „kormányozhatatlan” „önfejű” címkét és kiközösítik őket? Fel-össze-szétrázod a dolgokat mindig! De az élethez kell az állandóság, a stabilitás, a kiszámíthatóság!
De te összezavarsz minket! A végén még kiderül, hogy a szabályok, a törvények, a szervezetek, a tekintélyek mind másodlagosak! Az ember azt gondolja néha, hogy csak te számítasz és minden más olyan, mint a falevél, amit messze fúj egy könnyű szél!

Nagyon nehéz veled Jézus! De azt meg kell hagyni, hogy soha nem unalmas.

Mindent feje tetejére állítasz, összezavarsz! Nálad a felfeléhez lefele kell indulni, nálad a kicsi az a nagy. Neked a semmi az a valami! Te otthagyod a 99 értékes, tejelő birkádat, hogy visszahozz egyetlen leharcoltan kódorgó juhot? Hát azt hiszed fog az neked tejelni? Tán jó lesz még a gyapja?
Ő ment el, ő kereste a bajt, hát egye meg, amit főzött! Igazam van? Talán nem? De!

Elvesztetted a realitás-érzékedet? Vagy azt gondolod azzal, hogy kijelented, hogy te magad vagy a valóság meg is változtatod a realitást? A nagy, a semmiből lesz, az első meg az utolsóból!
Tőled a házasságtörő, meg a prosti békességgel, örömmel mennek el, az erkölcsös emberek meg sokszor megszégyenülve. Az apostoli ajándékoknak azt mondod, legyenek olyanok, mint a gyerekek! Meg azok az abszurd állításaid! Hát miért boldogok, akik sírnak? Hát hogy örüljenek, akiket üldöznek miattad? Hogyan gondolkodsz te? Szerintem el kéne végezned egy jó teológiát, mert nagyon összezavarsz minket itt a földön!
Meg, hogy a fő pásztorokat arról lehet megismerni, hogy ők mindenki szolgái? Hát milyen kicsavart gondolkodás ez? Nem arról, hogy biztonsági szolgálat vigyáz rájuk, hogy a világ felső tízezerének az életmódját élik? Hogy mindenki engedelmeskedik nekik? Tisztelettel, félelemmel veszik körül őket? Hát nem innen lehet megismerni Isten nagy emberét? Mi az, hogy a nagy szolgálati ajándék mindenkinek a szolgája? Hát te nem tudod, hogy mióta világ a világ, a főnök az, akit szolgálnak, és nem az, aki szolgál!

Jézus, figyelj, én szeretlek, de te vagy kötözni való bolond vagy, vagy pedig új világot alkotó Isten-zseni.

Előző esetben neked, utóbbiban nekünk kell megváltozni, szabadnak, vagányabbnak lenni, hogy ne verjen láncra többé minket az emberi biztonság reménye.
Mert ha tényleg ilyen a kegyelem, hogy mindent fejtetőre állít, akkor valahol ez olyan szép, hogy már emiatt is érdemes csakis érted élni!

Szólj hozzá

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.