Az úr háza, vagy a saját házunk?

A babiloni fogságból visszatérő zsidóság az Úr házának a helyén romokat talált.Elkezdték felépíteni az Úr házát, aztán abbahagyták a politikai széljárás miatt. Saját házaikat építették. Isten prófétát, Aggeust kültdte hozzájuk.Aggeus felhívta a tényekre a figyelmüket: Rengeteget vetettek, hatalmas befektetéseik, erőfeszítések voltak, de nem sokra mentek. A saját házaik sem épültek vágyaik szerint. Ez nagyon igaz a mai egyházra.Saját komfortzónánkat építgettük, szolgálatunkat, családunk áldásait munkáltuk, meg a minisztrinket. Dolgoztunk a jellemünkön, igyekeztünk jó emberré válni. Ez még mind a saját házunk. Szent emberré válni, jóvá, erkölcsössé, tökéletesséprogramok, szabályok, receptek által és többnyire félelemből,igazodási kényszerből.Ezek továbbra is a test cselekedetei. A lélek, az akarat jó szándékú erőlködése. Egyben igazodás a világ értékrendjéhez.Mert Isten az, aki építi bennünk az Ő templomát.A próféta is azt mondta;Isten szavát tegyétek meg.Azzal épül köztetek és bennetek a Templom.Az Ő legfőbb utasítása kérése az, hogy higgyünk Benne, bízzunk Benne és legyünk hűek Hozzá. Milyen könnyű is volt ezt megtenni megtérésünk után! Mámoros szerelmes állapotban! Aztán megtanultunk félni Tőle. Az Apa képét felcserélte a rendőr-bíró, a büntető és jutalmazzó Isten képe.És elhalt bennünk a tűz a lángolás.Ahogyan a fáraó, aztán Heródes parancsolta hogy az újszülött, és a két évnél fiatalabb Isten népét megöljék.Így oltottak ki bennünk és mi is másokban körülbelül két-három év alatt az Isten iránti lángolást, szerelmet azzal, hogy megtanultunk félni Tőle, üzletelni Vele. A vallás tette ezt.A probléma azonban a nyugati kultúrában még nagyobb. Az embereknek, a nem hívőknek Istenről negatív képük van.Olyannyira, hogy még a darwinizmus is megfoganhatott, mert ha az Isten olyan, amilyennek a keresztény egyház bemutatta, akkor jobb is ha nincs.A legtöbben alultáplált csecsemők és gyermekek voltunk. A felekezeti, gyülekezeti szabályok, elvárások, a törvény tanítása és a motivációs (BIO-böjt, ima, odaszánás) prédikációk nem táplálék a gyermek számára. A hívők figyelmét nem a Megváltóra, hanem önmagukra és az elvárt teljesítményre fordítják. Szóval Isten szerelmeseiből Isten melósaivá tettük a hívőket. És vajon ki végez el több és minőségibb munkát, az, aki szerelemből, szeretetből tesz valamit, vagy a béres?Persze szükség van a bűnről is tanítani.Mert ne cselekedjünk bűnt, de nem azért, mert tilos és büntetés a következménye, hanem azért, mert szabadok vagyunk nem cselekedni bűnt.Ha megtértünk, újjászülettünk, van képességünk bűnök nélkül élni, és bemutatni egyedi módon a Krisztust. Akkor is ha időnként a test miatt elesünk. Ma is nagyon aktuális Jézusnak a Jn. 7.-ben mondott hívása.”Aki szomjas (az Igazira a Valódira, a Valóságra), az jöjjön hozzám és igyon.” (37.)Az élő Jézushoz menni.Hozzá, aki fent ül Isten jobbján.Nem a történelmit keresni, nem hozzáragadni a betűhöz.Azzal csak a régi tömlőt erősítgetjük, a szakadt ruhát foltozgatjuk.Nem azt kutatni az evangéliumokból, vajon mit tenne Jézus a helyünkben?Azt kérdezni-keresni inkább, mit tegyek most, itt, én, mert én képviselem ma Jézust.Ő él és válaszol. Fontos a Biblia de nem azért, hogy szabályokat gyártsunk, hanem hogy azon keresztül is az élő Úr szóljon hozzánk.Hiszen Ő akart azonosulni velünk hogy megmentsen magának. Meg is történt ez az azonosulás a történelemben és mindenkiben, aki őszintén hisz és újjászületett.Így a legnagyobb döntéseink, választásaink meglepőek lesznek, szokatlanok a tradícióink és a „tábor” lakói számára.De az Úr megerősít és az igéből is igazolni fogja személyesen nekünk a döntésünk az Ő irányítása helyességét, bármennyire meglepő is az. A felekezeti tanításokkal, receptekkel, programokkal azonban valószínűleg ellentétes lesz az a vezetés, amit Jézus Krisztus mutat. A testvérek zöme nem is fog tapsolni…Engedjük hát, hogy süssön ránk a Nap!Ne azon erőlködjünk hogy mi ragyogjunk, fényesek, sztárok legyünk. Péternek az árnyéka gyógyított. Árnyék a naptól van.Továbbá, ha valaki folyton az árnyékát nézi és úgy jár, az orra esik előbb-utóbb. Péter se számolta hányan gyógyultak meg, hányan tértek meg, nem épített új piramist, nem akarta posztolni sem a médiában csodákat, nem fáradoztak az apostolok marketinggel.Mentek és hagyták, hogy süssön rájuk a Nap. Ugyanígy a többi hívő az egyház születésekor.Ha meggyőződtünk arról, hogy merre, akkor bátran menjünk arra, amerre az Úr vezet és ahogy megyünk az utunkonegy csomó jó dolog történik körülöttünk, úgy is hogy a legtöbbről nem is fogunk tudni. A Nap cselekszi, a mi árnyékunkban.Kimenni a Napra pedig azt jelenti, hogy visszatérni az evangélium egyszerűségéhez. Jézus Krisztussal azonosultunk halálában, eltemetetésében, feltámadásában, és vele ülünk fent a trónon.Nem azért, mert megérdemeljük, hanem azért, mert az Isten az Ő jó kedvében így döntött.Ez az evangélium. Annyira jó hír, hogy elhinni is nehéz.