Piszkos kis falu meg a dicsőségben ragyogó város.

(Képeslap Izraelből 7.)

A Falnál ülök és ezek jutnak eszembe:

Jeruzsálemet többször lerombolták.

Mark Twain is járt Jeruzsálemben valamikor régen.

Kis piszkos falunak írja le.

Nehéz volt elhinnie, hogy ez volt, hogy ez lesz Isten városa.

Ma Jeruzsálem jelentős város újra. Gyerekek játszanak, fiatalok házasodnak, öregek bicegnek, öröm, ének, civakodás, indulat, kiabálás, béke és harag. Mind.

A Város újra él. Ezékiel látomása a feltámadó holtakról szemünk előtt teljesedik.

Több is. Mindenféle etnikumok, népek jönnek ide az Úr miatt.

Egyeseknek még Adónai, nekünk már Jeshua.

Nem természetes ez.

Mennyből vezérelt folyamat.

A Szentírás logikájával folytatva: Ha ez megtörtént, Jézus és Jeruzsálem feltámadt,

mennyivel inkább be fog teljesedni az a sok csodás ígéret, amit az Írás tartalmaz a Város jövőjére vonatkozóan.

No, és a te jövődről.

Lehet, hogy koszos porfészeknek érzed magad. Lehet, hogy lebombázták a lelkedet, és most csupa rom.

Csak Jeruzsálem sorsát éled.

Ne pánikolj!

Ne ess kétségbe!

Aki ezt a közönséges várost kiválasztotta egykor, Ő választott téged is.

Gondja van rád.

Élet költözik beléd. Felépülsz, meggyógyulsz.

Ő döntött így. Élni fogsz, mint Jeruzsálem és szép leszel, mint lesz Jeruzsálem.

Biztosan.

Jeruzsálem a találkozásról szól. Isten és ember egymásra találásának az esküvői terme ez a város.

Nem a hibakereső örökké haragos „Isten” lecsillapításáról szóltak az áldozatok.

Ő nem ilyen.

Ez a kép, a haragos, bosszúvágyó, kegyetlen „isten” képe gonosz hazugság.

A sátán ilyen, meg a diktátorok, de nem az Örökkévaló.

Nem bosszúszomjának, haragjának kielégítéséről és jóindulatának megvásárolásáról szóltak az áldozatok.

Az együttétkezés ünnepi eseményei voltak Isten és az áldzatot bemutató ember között.

Együtt vacsorázás. Isten meghívására. Te elfogadod. Ő a vendéglátó. Te a vendége. Most már örökké.

Jézus áldozata is ezt üzeni: Annyira fontos vagy az Úrnak, hogy a szenvedésben, a halálban is elment a falig.

Azt jelenti; ha hiszel, senki többet igazság alapján nem vádolhat, még a saját lelked sem. Erről beszél Jézus halála. Nincs többé jogos szégyen, bűntudat azok számára, akik benne bíznak. Vége. Nem választhat el sem halál, sem bűn, sem félelem, sem ember, sem szellemi létező tőle.

Azért ment végig a fájdalom útján, hogy végre megértsd, hogy leessen neked is:

Ennyire fontos vagy neki!

Az „én” és a távoli követelődző, haragos „Isten” paradigmájának vége.

El ne hidd, bárki mondja.

A kereszt, az üres sír új paradigmát szült: „Mi” Te és Isten együtt! Véglegesen.

Ha koszos porfészeknek látszol, te akkor is Jeruzsálem vagy.

Isten óv és épít.

Apa és gyermeke. Nyugi. Bizz. Ne félj. Készen leszel.

Szép és teljes és szent.

Ahogy az lesz Jeruzsálem. Kegyelemből.

Képek:

-A Falnál

-Ráma (Sámuel prófétaiskolája) ahol a dühös Saul király nudista próféta lett egy napra.

-Szt Sír Bazilika szimbolikus létrája.

(kb 18 felekezet üzemelteti szigorú elkülönített jogokkal, kötelességekkel. Az ablakot javítani kellett.

Vki hívta a mestert. Az hozta a létrát, felmászott, megcsinálta.

Végzett, elment vhova, de közben a felekezetek összevesztek. Miért őt hívták? Ki mennyit fizessen…? Szóval nem engedték vissza a létrájáért. Gondolom egy idő után begurult a keresztény felekezetekre és hagyta az egészet a létrával együtt. Így sok-sok éve ott van a