Evangélium,  Gyógyulás,  Hitéleti írások

A megkoronázott vírus. Az emberi test. 2.

Az előző rész zárógondolatához még hozzátennék egyet: Mélységesen igazságtalan, és szemforgató okoskodás az, amikor a kegyelem evangéliumát hirdető közösségekben jelentkező bajokat, hívők bűnbeesését a hirdetett üzenetnek, a kegyelem hirdetésének tulajdonítják.
Azt mondván, az üzenet következménye az erkölcsi defekt.
Ám a hagyományos, teljesítmény-centrikus törvényt, szabályokat képviselő gyülekezetekben történő bűnöket, viszont pont a hirdetett üzenet ellenére megtörtént, sajnálatos esetként értelmezik. Sőt még azt is figyelembe kell venni, hogy a kegyelmet hirdető közösségekben sokkal nyíltabban és hamarabb világosságra kerülnek a bűnök, míg a szabályokat, törvényeket emberi teljesítményt követelő közösségekben a félelem, és a megfelelés kényszere miatt, sokkal nagyobb a rejtőzés és a képmutatás.
 

Jézusban való hitünk és az Ő halálával, eltemettetésével, feltámadásával való azonosulásunk, újjászületésünk miatt, az új ember, az új szellemünk a bűn és a halál törvénye fölé emeltetett.
Kegyelemből ki vagyunk emelve abból a rendszerből, melynek a testünk még valamiképp része. A hitünk dönti el, hogy testünk a régi rendszer szerint működik (bűnök, betegség, erőtlenség) vagy az új rendszer szerint, (tisztaság, egészség, gyógyulás).
Ám mivel a testben még ott a bűn, ezért van, hogy vétkezünk is, hogy erőtlenek, vagy betegek leszünk, de itt az új természetünkből elindul a hit mozdonya, hogy kihúzzon. Ha rácsatlakozunk, kijövünk a bajokból, de csak azért, mert a valóságos emberünk, az új szellemünk már kegyelemből, kiemeltetett a rossz világából az újba, Isten királyságába.


A Róma 7. 23.-25.
De látok egy másik törvényt az én tagjaimban, mely ellenkezik az elmém törvényével, és engem rabul ad a bűn törvényének, mely van az én tagjaimban.
Óh én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg engem e halálnak testéből?
Hálát adok Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által. Azért jóllehet én az elmémmel az Isten törvényének, de testemmel a bűn törvényének szolgálok.

Majd a Róma 8.1.-2.
Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak, kik nem test szerint járnak, hanem Lélek szerint.
Mert a Jézus Krisztusban való élet lelkének törvénye megszabadított engem a bűn és a halál törvényétől. 


Az 1. versben nem „kárhoztatás” szerepel, hanem „elmarasztaló ítéletet”. Tehát nem vár büntető ítélet azokra, akik Jézus Krisztusban vannak, mert ezt Jézus már elszenvedte. 3. vers. A vers másik része „akik nem test szerint járnak hanem szellem szerint” a legtöbb eredeti kéziratban nem is szerepel, csak a későbbiekben bukkan fel. (A revideált Károli-fordítás sem tartalmazza, Csia Lajosé és a katolikus Szent István Társulaté, és több másik sem.)
A kettősség azonban továbbra is fennáll a hívőben.


Gal.5.17.
Mert a test a lélek ellen törekedik, a lélek pedig a test ellen; ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, amiket akartok.
 

 
Az új szellem, különösen, ha a hívő a Szent Szellem vezetésében jár, nagyon sok dologban képes a test vágyát korlátozni, a bűn elkövetését megakadályozni, mert már nem bűnre, hanem tisztaságra vágyik.
Ennek ellenére itt a földön, mivel van lelkünk és testünk is, és a testben ott van a bűn szenvedélye, valamint a test halál utáni törekvése, ezért minden hívő, legnagyobb vezetők is, vétkeznek. Megmenekülésünk kegyelemből van, Jézus Krisztus miatt. 
Persze vigyázzunk természetes eszközökkel is a testünkre, de ne büntetéstől való félelem miatt, hanem a nagy Alkotó iránti tiszteletünk-szeretetünk miatt, aki meg is váltotta az emberi testet.
Hiszen már most együtt lakunk Vele benne a testünkben.

Az Krisztus úgy jött be a világba, ahogyan senki nem gondolta volna. Emberi sejtté vált, és egy nyomorúságos, halandó, WC-használó emberi testbe bújt bele, ott fejlődött növekedett ennek a testnek az emlőit szívta csecsemőként.  Aztán maga is megéhező, elfáradó, fájdalomnak kitett, anyagcserét végző emberi testben élt harminc-negyven évet.
A mennyei testek és a földi test között nagyobb a különbség, mint a milliárdosok villái és egy faluvégi kis putri között. A földön nem is igen találunk olyan gazdag embert, aki szolidaritásból otthagyná a luxusvillát, hogy egy faluvégi bodegában éljen.
Krisztus mégis ezt tette, és miatta a roskadozó putri, az emberi hústest is, kacsalábon forgó palotává változott. Most ilyen Jézus emberi teste! Halleluja!

Isten teljesen egyedinek alkotott testünkben is. A 139. zsoltárban olyan szó is szerepel az emberi test formálására, amit hímzésre, díszítésre, használ a héber. Tehát gonddal és egyedinek alkotott minket testünkben is. Elgondolkodott az orrod, a füled, az ujjaid formáján is, így rakott össze az „embergyárban” amiről a zsoltáros beszél. Nem sorozatgyártás „termékei” vagyunk.
Nem is hollywoodi szabvány alapján készül az emberi test. Nem csupa szálkás testű, kockás hasú férfi és nem kizárólag manöken alkatú, vagy darázs derekú, „bögyös barbi” hölgyek kerülnek le a futószalagról, hanem egyedi példányok, akik mind Isten képét hordozzák. Valami a testünkben is kifejezetten Istenre hasonlít.
Amikor a Gonosz látta az ember teremtésének módját, és megértette, hogy a Krisztus társa, egy uralkodó készült el, feltehetően akkor gyűlölte meg mélységesen és féltékenyen az emberi fajt.
Az ember, az egyház, Krisztus melletti pozícióját irigyelte meg, és törekszik azóta is bebizonyítani, hogy az ember teremtése, méltóságra emelése óriási hiba volt, mert méltatlan, alkalmatlan az ember Istent szolgálni, és közösségben élni vele. A hívőkkel egyenként is ezt akarja elhitetni és Isten előtt is ezt próbálja bizonyítani.
A testünket előttünk is úgy akarja láttatni, mint a földi élet értelmét, vagy ellenkezőleg, mint valami ronda hús-zsákot, amelyben sárral telt belek tekeregnek, mindenféle folyadékok, enzimek, nyálkák jönnek-mennek, időnként megtelik fájdalommal, betegséggel, aztán a végén nem lesz is más belőle, mint horrorfilm-klisé: tetem, csontváz, a pusztulás borzalmas mementója.
Arról is gondoskodik, hogy soha ne legyen a testével elégedett az ember Az ő szemüvegén keresztül nézve, nem sokat ér az ember, de ezt a képet nem a realitás, hanem a gyűlölet alkotta.
A mi Teremtőnk annyira szereti az emberi testet még így romlott, bűnös állapotában is, hogy kész volt beköltözni és továbbra sem vonta meg az emberi hús-testtől azt a tisztességet, dicsőséget, hogy képes tudatosan közvetíteni a mindenható Isten erejét, szavát és képes magasztalni, dicsérni őt. Nincs más fizikai létező a földön, amely képes lenne erre.

Túl ezen a csontváz, a tetem-állapot is csak egy kínos állomása testünknek a bűn miatt. Ha tovább nézünk az idő perspektívájában és azon is túl, azt látjuk hogy a tetemek, a csontvázak, a porrá égetett, felfalt, vízben elrothadt emberi testek visszanyerik eredeti formájukat, életüket, dicsőségüket.
Nem mások. Ugyanazok, amelyek most a sírokban rettenetes emlékeztetői a bűnnek és a halálnak. Ezek válnak újra szép, vonzó emberi testekké.
A kereszten a Krisztus győzelmet aratott a halál felett. Feltámadása ezt igazolta vissza a mindenség előtt. A halál, a pusztulás, a rothadás, a romlás végérvényesen vereséget szenvedett a Golgotán.
A kor, amelyben élünk a hit korszaka. Nem látjuk, érzékszerveinkkel nem tapasztaljuk a halál, a romlás vereségét. Mégis ez a valóság és a tapasztalati, érzékelhető világ ehhez fog igazodni. Nem lesz pusztulás, romlás, öregedés az új kozmoszban.
Mi pedig dicsőséges testben, “szupermenként” hasítjuk a levegőeget Isten munkatársaként. Galaxisokat, bolygókat irányítunk, örömben, győzelemben, szépségben. A mostani testünk a magja annak, amelyben élni és uralkodni fogunk. A mag, és a belőle fejlődő növény természete, lényege pedig azonos. Drága és fontos Istennek a testünk.
Ne keseredj el testvérem, ha nem hozod a hollywoodi mintát!
Akkor se, ha bajok vannak a testedben. Lásd hitben magad a tükör előtt is, és teljesen légy meggyőződve arról hogy az Úrnak gondja van a testedre meggyógyítja tehermentesíti, megőrzi a járványok idején is, szóval ne pánikoljunk, csak bízzunk Benne!
 
Hogyan? Pl. vegyünk úrvacsorát gyakrabban!

Az úrvacsorában a Jézus testével való közösségünk az egyik, vagy talán a leghatékonyabb módszere Istennek az erőtlenség, a betegség, és a halál kordában és távol tartására. (Ld. Egyiptom és a kivonulás éjszakája). Jézus azt mondta „ez az én testem, amely ti értetek megtöretik” (1Kor 11.24.) és így adta a kovásztalan kenyeret a tanítványainak. Jézus teste valóban megtöretett. Erőtlen és beteg lett, ahogy a miénk is néha. De a vége nem ez volt, hanem a feltámadás és a teljes gyógyulás. Ahogyan földi életünkben néha meg is éljük a betegséget és az erőtlenséget, úgy az úrvacsora által, ugyanebben a földi életben birtokba vesszük a Krisztus egészségét és azt a változást indítjuk be az úrvacsora révén, amely Jézusban is lezajlott, amikor a megölt testéből eltűntek a testi halált kiváltó okok. Mi Jézussal szemben még előnnyel is indulunk. Ugyanis, ha úrvacsorázunk, akkor mi még életben vagyunk. 🙂



Aztán, 91. zsoltár. 5.-7.
Nem félhetsz az éjszakai ijesztéstől, a repülő nyíltól nappal;
A dögvésztől,
(járvány) amely a homályban (láthatatlanul terjed) jár; a döghaláltól, amely délben pusztít. (látható, érzékelhető módon pusztít).   
Elesnek mellőled ezren, és jobb kezed felől tízezren; és hozzád nem is közelít.  

A bizalmad megóv a járványtól, a fertőzéstől, a mely a homályban, azaz láthatatlanul terjed, de a pusztítása, a tünetei világosságban vannak, láthatóak. Ha ezrek, tízezrek (ez utóbbi szó nagy sokaságot is jelent), áldozatul esnének is, a bizalmad miatt nem tud közeledni hozzád.
Ne felejtsük, a koronát nem a járvány viseli.
Ezt a vírust a média, és főleg a közösségi média koronázza meg.
Az Úr továbbá felelősséget visel az emberiségért.

1 Tim. 4. 10.
Mert azért fáradunk és szenvedünk szidalmakat, mivelhogy reménységünket vetettük az élő Istenben, aki minden embernek megtartója, kiváltképpen a hívőknek.


Minden ember megmentője, védelmezője, gyógyítója Isten, nem csak a hívőké.
A kínai, ázsiai és európai embereké is, még ha nem is hisznek benne.
Mi meg kivételezettek vagyunk!

4. Móz 16. 47.-48.
Vevé azért Áron [a] [tömjénezőt], amint mondotta vala Mózes, és futa a község közé, és íme elkezdődött vala a csapás a nép között. És füstölő áldozatot tőn, és engesztelést szerze a népnek.
És megálla a megholtak között és élők között; és megszűnék a csapás.


Mi is papok vagyunk. Füstölőnkkel, imáinkkal odafutunk a járvány terjedése útjába, és az meg fog állni. Mert meghallgat minket a mi Édesapánk.

Egy hozzászólás

  • Mamamo

    Nagyon jo és biztato irás!
    Még sok ilyennel biztasd a félén szivüeket és segitsd az utkeresöket

Szólj hozzá

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.