Evangélium,  Hitéleti írások

Új szemek Jézustól, avagy a látás újjászületése.


Mózes öt könyvének a mértani közepén helyezkedik el a „szeresd felebarátodat, mint magadat” mondat. Sokan ezért a törvény szívének mondják fentieket.

3 Móz. 19.18  Bosszúálló ne légy, és haragot ne tarts a te néped fiai ellen, hanem szeressed felebarátodat, mint magadat. Én vagyok az Úr.


Jézus is nagyon nagy jelentőséget tulajdonított ennek a kijelentésnek.

Mt. 22. 37  Jézus pedig monda neki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.   38  Ez az első és nagy parancsolat.   39  A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.

 
Hogyan lehetünk képesek ezt megtenni?
Az nem kérdés, az evangéliumot ismerve, hogy Isten képes szeretni az embert. A bűnhöz elutasítóan, de a bűnösök elfogadóan viszonyulni.
Nekünk hívőknek ez sokszor nagyon nehéz, mert nagyon sok akadályt kell leküzdeni egy kapcsolatban, vagy önmagunkban, hogy egy bűnös emberhez elfogadóan tudjunk viszonyulni.
De azt is tudni kell, hogy ezek a nehézségek, akadályok, melyek elválasztanak minket a másik személy, az embertárs szeretetétől, messze-messze elmaradnak azoktól a nehézségektől, akadályoktól, amelyeket a szent Istennek kellett legyőznie, hogy elfogadjon, magához fogadhasson minket.
Emberré lett. Lejött a földre. Tűrte a hitetlenségeinket, az emberiség megvetését. Kínhalált szenvedett a bűnösök elfogadása miatt.
Miért is tette?
Azért, mert Jézus átlátott az emberi elkorcsosulás kérgén. Az emberig látott el bennünk. Isten képmásáig. Látta a bűn sárrétege alatt azt, hogy milyen lehetne az az ember, az adott személyiség, Isten eredeti terve alapján. A piszkos felszín alatt látta a valódi embert, azt, akihez az Apa szeretettel fordul oda.
Jézus nem azonosította a bűnöst bűnével, hanem a bűnt látta idegen, oda nem illő dolognak. amely megkötözi, és uralma alatt tartja az embert.
Ő ma is ebből akarja kiszabadítani, eredeti állapotába visszaállítani az embert.
Ezért tudta és tudja is szeretni a diktátorokat, a prostituáltakat, perverzeket, a tolvajokat, a hazugokat, a bűnözőket.
Átlát a bűnök kérgén és empátiája révén, szava, ereje át is hatol ezen, a sokszor már csengő keménységűvé szilárdult sárrétegen. A szokássá, életmóddá is vált bűnökön.
Ellát és elér a valódi emberig. Képes elérni a bűnök kérgén át a valódi embert, aki továbbra is nagy lehetőség és nagy érték a számára.
Igen, lehet, hogy szégyenteljesek vagyunk, hogy kínlódunk is a szégyen miatt, de evangélium alapján, akkor is az Isten öröme és büszkesége az emberi lény.
A Fiát is képes volt odaadni értünk. Ez az ember értékmérője. A Krisztus élete.


Az egyházon belül nagyon nagy szükségünk van a látásjavító kegyelemre, hogy másokban is meglássuk a lehetőséget.
Isten mindig látja, mi nem mindig látjuk a másikban. Pedig ugyanannak a kegyelemnek a várományosai bűnös embertársaink, bukdácsoló testvéreink, a minket ütlegelő, és eretneknek nyilvánító, tradíciókat, embereket, vallást követő testvéreink.
Ugyanaz a kegyelem vár rájuk. Ugyanazt akarja nekik adni Isten, amit az evangéliumban ránk árasztott.
A zsarnokokra, a vágyaikon uralkodni nem tudó emberekre, perverzekre, a hazugokra, a képmutatókra, nagyszájú, büszke lázadókra, ugyanazt a szeretetéből fakadó kegyelmet akarja kiárasztani és az evangélium által magához akarja ölelni őket.
Mert a zsarnokoskodás, a paráznaság, a képmutatás, a pénzsóvárság, az nem az ember, hanem a korszak szennyes ruhája, amit magára vett az ember. A bűn piszka.
A ruha levethető, a kosz lemosható.


De a szennyes ruhával együtt nem dobhatjuk ki az embert. Jézus soha nem tenné.
Akkor tudjuk csak szeretni más véleményen lévő, botladozó testvéreinket, akkor tudjuk szeretni bűnökben élő embertársunkat, ha olyannak látjuk, amilyennek Isten elképzelte őt, és amilyenné bűnei ellenére tenni is akarja. 

Szólj hozzá

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.