A császár, vagy a király kikötője?

(Képeslapok Izraelből 3.)

Caesarea Maritima Júdea mesterségesen létrehozott kikötője volt.

Heródes király akarata, ambíciója szülte.

Nem természetes kikötő volt.

Heródes imponálni, hízelegni akart a várossal Caesarnak. (Tiszaújváros a Szentföldön)

A hatalom szeretete és saját megalomániája vezette.

Megépült a város, a kikötő.

A hatalmas Római Birodalom tengeri kapuja tárult ki benne különféle nemzetek, etnikumok számára.

Ide Caesareába érkezett el Péter apostol igehirdetésekor a Szent Szellem Cornélius római százados testére, szívébe, családjába.

A jeruzsálemi pünkösd után ez a nem zsidók, a nemzetek, a népek pünkösdje volt.

Világossá vált, hogy nyitva van az üdvösség és az Istennel való természetfeletti kapcsolat a különböző nemzetek fiai számára is.

Direkt és kerülő út nélkül, hogy zsidóvá kellene válniuk. A bizalom, Jézus Krisztusban való hit elég Istennek.

Ekkor a szeretet egy másik kikötőt nyitott meg, nem véletlenül – ugyanitt.

Mindkét kikötő, a római császárságé és Isten királyságáé is külső beavatkozás következményeként született meg.

Organikus fejlődés egyiket sem hozhatta volna létre. Sem a júdeaiak Caesaria kikötőjét, sem az emberi történelem a Menny kikötőjét. Soha.

Nem nyílhattak volna meg valamiféle evolúció eredményeként.

Sem Cézarea tengerpartja, sem az emberi szív nem volt alkalmas arra, hogy kincseshajók kikötője legyen.

Mindkettőt külső hatalom teremtette.

Az előbbit a hatalom szeretete, az utóbbit a szeretet hatalma.

Az első kikötő földi hatalmat, gazdagságot, érdekeket szolgált. Földrengések, háborúk és a tenger hullámai miatt Caesarea kikötője ma már lepusztult rom.

A másik, a mennyei áruk kikötője azonban ma is üzemel.

Kegyelem, élet, Isten természetfeletti új és új ölelése érkezik ide mindenki számára, aki várja.

Várjuk. Nem is csalódunk. Pontosan érkezik a szállítmány.

Képek: Cézárea vízi romjai

Galileai tó

Marika