Hatalom.(Isten, ember, ördög.)
Az ember hatalomra, uralomra teremtett lény.
A látható érzékelhető világban a bűnnel fertőzött emberi természet alapvető törekvése minél nagyobb hatalomra szert tenni.
Ez bújik meg a birtoklás, a pénz, a szépség, az ismertség, a tudás iránti vágyban is.
A hatalomhoz mindig hozzátartozik a gyakorlásához szükséges erő is.
1. Isten hatalmának fenntartó működtető ereje eszköze a szeretet. Ez a hatalom érvényesül a Mennyben, ez fog érvényesülni az új világban is. A SZERETET ÁLTAL MŰKÖDŐ HATALOM egyetlen földi megjelenése az egyház (kellene, hogy legyen).
A szeretet által működő hatalom a másikban értéket lát, támogatja létében, törekvéseiben a másikat, erejét pedig a gyengébb felemelésére, a kiszolgáltatott védelmére, a másik megsegítésére használja.
Márk10. 44: „Aki első akar lenni közöttetek legyen mindenki szolgája.”
Az egyháznak ezt kéne bemutatnia. Az egyház határait, hogy ki tartozik bele és ki nem, azonban egyedül Isten tudja. Ezt nem kötötte az orrunkra, még a lelkészek, pásztorok, papok orrára sem. A jelenlegi szervezetek, intézmények közül csak az egyháznak van biztos jövője.
2. Sátán hatalmát nem a szeretet, nem jog vagy törvény, nem is a lelkiismeret irányítja.
E fogalmak ott ismeretlenek. HATALMA, ereje az ELNYOMÁS, a KÉNYSZERÍTÉS eszköze. Az ellenállót, az alkalmatlant félresöpri, elpusztítja.
Csak behódolók létezhetnek. Összetartó ereje a félelem. Eszköze a hazugság, a manipulálás és az érdek.
3. A bűn fertőzése után Isten az emberiséget a lelkiismeret vezetésére hagyta.
Nem volt törvény, NEM VOLT joga az embernek HATALMAT TÖRVÉNYESEN GYAKORLÓ SZERVEZETet létrehozni, törvényeket alkotni. A lelkiismeret vezetésének eredménye az erőszak elburjánzása lett. Az erősek, erőszakosak elnyomták, kifosztották a gyengébbeket, öltek, pusztítottak. Az emberi lelkiismeret manipulálhatónak bizonyult.
Az emberi természetből nem csak az isteni örökség tűnt el, hanem kezdett eltűnni minden emberi is. A korszak vége az özönvíz lett.
4. Noé kapott FELHATALMAZÁSt az ÁLLAM létrehozására, a gyilkos megbüntetésére.
Ez magában foglalja a jogot, törvényt és végrehajtó hatalmat is.
Később Isten Izrael fiainak Mózesen keresztül törvényt adott.
A törvényről az újszövetség is azt állítja, hogy jó, hogy igaz, és szent. ISTEN TÖRVÉNYE.
Az emberi természeten keresztül azonban ez az igazságalapú hatalomgyakorlás is mindig eltorzult.
Az ember nem volt képes sem betartani, sem betartatni tisztán és igazságosan a törvényt. A törvény eltorzult a bíráskodásban és a végrehajtásban is. (Jézus pere.)
Kiderült, hogy nem törvényre hanem Megváltóra van szükségünk. Megváltóra, aki elindít minket a szeretet alapú hatalomgyakorlás felé.
5. Az Izraelen kívüli népekben a hatalomgyakorlás a jog az EMBERI IGAZSÁG alapján működött és működik. A káosz, az özönvíz előtti állapotok elkerülése miatt erre nagy szükség van. Az egyeduralom is jobb szerintem, mint az anarchia. Azonban ez a fajta hatalomgyakorlási berendezkedés mindig és gyorsan eltorzul és torzítja el a hatalmat gyakorló vezetők és a hatalmi elit személyiségét, lelkiismeretét. Szükségszerűen termel ki diktatúrát és diktátorokat. A hatalom vágya ugyanis létrehozza a birodalmi gondolkodást.
„Az ő istene az ő hatalma.” (Hab.1.11)
Így egyre kevesebb lesz benne az emberi vonás, egyre vadállattibb módon működik.
Nem védi a kiszolgáltatottat, a gyengét, hanem eltapossa azokat.
Vaskézzel védi hatalmát és klientúrája érdekeit. A rendszer élén álló ember, emberek paranoiás tüneteket kezdenek mutatni, eltorzulnak autoriter, keserű személyiséggé válnak.
Nincs már körülöttük őszinte, kritikára is képes barát, csak hízelgő. Ez a diktátor szörnyű magánya. Az embereket használja csak és el is dobja, ha alkalmatlanná váltak az ő céljaira. Mindent veszélyesnek tart, amiről nem tud és személyes sérelemként éli meg azt is, ha valaki nem ért egyet vele. Ezért infókat gyűjt és kontrollál, kémkedik és manipulál.
Védekezni a diktatórikus hatalom ellen csak a tények ismeretével, vállalásával és kimondásával lehet.
6. Összegzés.
Az emberi természet nem tette és nem teszi még lehetővé a valódi teokráciát, a szereteten alapuló hatalomgyakorlást.
Szerintem jelenleg a bibliai gondolkodást talaján létrehozott és a hatalmi ágak szétválasztásával (külön és független törvényhozás, független bírói hatalom és független végrehajtó hatalom), működő demokrácia a legélhetőbb, legjobb megoldás.
A személyes szabadság tiszteletben tartása a hatalom részéről.
Szabadságom korlátja az, hogy ne sértsem a másik szabadságát.
A demokrácia másik lényeges vívmánya a vezetők leválthatósága választások útján, mielőtt még a hatalom teljesen korrumpálná az azt gyakorló elitet.
Persze a demokrácia nehézkesebb működésű, lassúbbak a döntési folyamatok, mint az autoriter rendszerekéi. De sokkal emberibb és élhetőbb.
Kevesen is keresnek otthont, letelepedést diktatúrákban.
A hatalmat gyakorló szervezet, az állam egy jó demokráciában nem foglal állást világnézeti kérdésekben. A kormányzás célja a szabadság megőrzése és a jog szerint bizonyítottan bűnösnek ítélt megbüntetése.
Nem preferálja nem privilegizálja sem a bibliai, sem a bibliaival ellentétes erkölcsi normákat képviselő embereket, közösségeket.
Az egyház szempontjából a legrosszabb ami történhet, ha az állam felvállalja a bibliai értékek és közösségek privilegizálását, jutalmakkal, előnyökkel támogatja azokat.
Azért a legrosszabb mert az államot jelenlegi természete szerint nem érdekli igazán más, mint a saját hatalma. Még ha keresztény politikusok is vannak benne akkor sem.
Ahogyan Pilátus kifejezte: „Micsoda az igazság?”
Ez nem releváns számára. A tál lencse, a pénz, az érdek, a tekintetekben bujkáló félelem vagy tisztelet, a népszerűség, a hódolás annál inkább. Az a valóságos.
A keresztény közösségek egyházak szövetsége az állammal mindig kontraproduktív. Alkalmazkodni kell. Az állam, a politika mindig árat kér a kedvezményekért.
Így a világ értékei, a hatalom értékei bekerülnek az egyházba gyülekezetekbe és elkezdik felülírni, kiszorítani a mennyei kincseket.
A demokrácia tisztán képviselve békén hagyja a világnézeteket, az erkölcsös és erkölcstelen szervezeteket, addig amíg konkrét bűncselekményekkel nem vádolhatóak. Ennyi a dolga ebben a kérdésben, nem több.
A helyzet az, hogy mi emberek nem találtunk ki még jobbat a demokráciánál.
Lesz majd jobb is, de azt a jobbat Isten hozza el.