Poloska a kokárdán.
Hát nem bepoloskázta tiszta szobát és az ünnepi asztalt?
Már több mint 20 éve hogy a Városliget környékén feltűnt egy kis rigmus itt is, ott is:
„Mint az a kis osztrák piktor,
úgy indult el Orbán Viktor”
Azért tudom, mert abban az időben én is ott laktam.
Egy költő-próféta írhatta.
Mert ha tettekben nem is, a hatalom iránti vágyban bizony sok hasonlóság van a két vezér között.
Most ez a poloskázás.
Amikor a másképp gondolkodókat, egyet nem értőket, kritikusokat a kártékony állatvilághoz hasonlítja egy politikus
az figyelmeztető jel.
Hívó szó egyfelől a támogatók
lincselésre is kész részéhez: „Fegyverbe!”
Aztán egy bődülés, hogy elijessze a kritikától azt, akit lehet: „Kussoljatok!”
Itt azonban ők olyan hangosan ordítoznak már évek óta, hogy a saját hangjukon kívül semmit nem hallanak.
Ők maguk sem.
Ma minden olyan mintha…
Mintha lenne közszolgálati média…
De nincs.
Mintha lenne ellenzéki sajtó és TV.
De nincs. Az ATV is csak díszlet a hatalom vitrinjében.
Mintha lenne jogállam…
De nincs.
A jogot magukra írták és írják.
Mintha lenne törvény előtti egyenlőség…
De nincs.
Mintha lenne kormányzás…
De nincs.
Propaganda van csak.
Mintha lenne bátorság bennük…
De nincs:
Nem mernek egyenlő esélyekkel pályázni.
Nem mernek nyíltan vitázni.
Nem merik választásokon sem megméretni magukat egyenlő esélyekkel.
Félnek.
És folytathatnánk a „mintha”-k sorolását.
Úgy látom már, hogy önmagukat is becsapják.
Mint a bodybuilder, aki folyton
pózol a tükör és a fizetett rajongók előtt közben elhiszi magáról, hogy szép, hogy erős…
de már nem edz…nem sportol…
Még az ebédet is más viszi a szájához…
Ez az én kedvenc nemzeti ünnepem, születésnapom idén bizony poloskaszagú lett.
Sebaj, elviszi a szél a szagot!
Petőfi és Vasvári helyett Haynau beszélt a szabadság ünnepén…
A monarchia hivatalos nyelvén nem magyarul. Nem is hiszi el más, csak a fanatikus hívek, akik beszélik ezt a hivatalos nyelvet.
A Trash-Talk-ot.
A szidalmazás, a megfélemlítés, a rágalmazás, az öndicséret nyelvét.
A hazugságét.
De beszéltek máshol magyarabb nyelven is…
Én már csak megmaradok a Petőfiék mellett.
Nem kell Metternich még csak Bach-korszak sem.
Legyen politikai szabadság, hogy lehessen sokak számára teljes szívbeli szabadság a kegyelem evangéliuma nyomán!
Egy szó, mint száz: Nem félünk!