Gondolkodom, tehát gyerek vagyok. VI.

Szia víz!

Egyszer rajtad korcsolyázom,
máskor tőled bőrig ázom.
Kocka vagy a kólámban,
Forró füst a kuktában.

Hajót hordasz a hátadon,
belőled van a Balaton.
Meg is iszlak, meg is eszlek,
de a legjobb mégis benned,
lubickolni, mint a kacsák,
meg lefröcskölni a nagypapát!

Úszólecke előtt.

Anyaaa!
A felnőttek olyan furák.
Miért nehéz az az úszás?
Tanfolyamon a lábtempó
és mell és hát, meg pillangó.

Á, szerintem nem is nehéz!
El is mondom azt, hogy miért;

Egy darab víz a medence,
berakva egy nagy gödörbe.
Én másztam már mászókára,
Meg a kerti körtefára!

A darab vizet is megfogom,
húzom magam, kapaszkodom.
Mászok benne erre-arra,
ügyesen a túlsó partra!

Kigondoltam jól magamban,
látjátok, hogy igazam van?
Költenél pénzt ilyesmire?
Fagyira add inkább ide!

Aranyhaj

Fejjel lent lóg a mászókán,
Verset bifláz be délután,
Ha talál egy szép tavacskát,
Lubickol, mint a halacskák!

Snowboard télen és korcsolya,
mindig szép haj, szép frizura.
Nagyon szelíd, nagyon vagány.
Ő az én klassz kisunokám.

Ami csak sport, ügyes abban,
Mint a rugó, ugrik, pattan,
megy a deszka, megy a balett,
az ő neve……..
(BO)