A hitről. 1.
A hit-mozgalom kétségtelen áldásai mellett, és a hitről szóló tanítás-dömping árnyékában, sok hívőben létrejött egy olyan gondolkodásmód, amelyben a hit elszakadt természetes lakhelyétől, a szívtől. „Feljebb”, vagy az érzelmekbe, és az akaratba költözött, ezért össze is cserélik az ismerettel, az érzelmekkel, vagy az akarat fanatikus gyakorlatoztatásával.
Közben elveszett belőle a bizalom és a hűség mozzanata, teológiai, elméleti kérdéssé és technikává vált. Sokszor látni, hogy bibliaismerő, gyülekezetbe járó testvérek hite nem működik úgy, mint az alig néhány hete újjászületett, ismeretekkel alig rendelkező hívők gyermeki bizalma.
A hit elsődleges bibliai tartalma, jelentése a bizalom.
Érdemes néha úgy olvasni az Írást, hogy a „hinni” és a „hit” szavak helyett a „bízni” és a „bizalom” szavakat olvassuk. Közelebb kerülünk így Isten szándékához.
Ismerünk már üdvözítő hitet, bibliai hitet, hitet a gyógyulásban, hitet a bővölködésben. Megkülönböztetünk földi, testi, démoni, aztán természetes hitet, fej-hitet és szív-hitet, tudunk a hit ajándékról, a hit különféle tartalmairól: Miben kell hinnünk? Hogyan kell hinnünk? Mivel szabadítsuk fel a hitet?
Jó a sok helyes igei tanítás, de gyorsan behabzsolva, meg nem emésztve bajokat okoz, ahogy a legjobb ételek is. A hitről, viszonylag rövid idő alatt, rengeteg tanítást szolgáltak fel az egyházban. A le nem tisztuló, fel nem dolgozott információ, ismeret, zavart okozhat, a szívet elfordíthatja a hit, a bizalom tárgyától a szerető Apa Istentől, és Jézus Krisztustól. Sőt, előfordul, hogy önmagára irányítja figyelmünket – „a hitben hiszünk”.
Gyakran hallottam: „Biztos azért nem gyógyulok meg, mert nincs elég hitem, mert nem tiszta a hitem, mert vétkeztem, úgyhogy tisztítanom kell magamat és a hitemet, növelnem kell a hitemet…”.
Már nem a kegyelem forrására, hanem annak egyik eszközére néznek, és a Krisztus helyett a bizalomban akarnak bízni, a hitben akarnak hinni. Varázspálcává válhat a hit. Mágikus csodaszerré.
Mint, ha a mobiltelefonomtól várnék vigaszt, gyógyulást ahelyett, hogy a barátomat, vagy az orvost hívnám rajta. A hit, a bizalom sem egy mágikus erő, amit az Úr megmér egy szellemi sublerrel, és ha elég nagynak, minőséginek találja, akkor bólint, majd kiküldi az áldást.
A bibliai hit olyan, amely cselekszik. Ez a természete. Olyan mobil, amelyen állandó „csetelés” megy az Úrral.
Ha nem így működik, akkor lehet helyes, igei álláspont, vélemény, de csalódásokat is szülhet, mert nem cselekszik. Nem változnak a dolgok, mert már nem Istenben való bizalom, hanem csak egy teológiailag helyes vélemény az, amit hitnek gondol a hívő.
A legújabb „csúcsteló”, de SIM-kártya nélkül. Ráadásul nagy teljesítmény is járulhat hozzá. Több órás megvallások, böjtök, csoda és áttörés, változás nélkül. Az eredmény frusztráció.
A bizalom, a hit egy személyben, személy által születik, nem vallásos teljesítménytől, vagy ismerettől. A mi hitünk Krisztusban és Krisztustól született meg bennünk. A bibliai hit azért élő és cselekvő, mert a Kezdője és a Bevégzője él, nem mert elméletileg igaz, helyes, mint pl a Pitagorasz-tétel.
A hitnek fordított kifejezés a Bibliában először az 1. Móz 15. ben fordul elő:
5 Majd az Örökkévaló kivitte Abrámot a szabad ég alá, és ezt mondta: „Nézz föl az égre, Abrám! Számold meg a csillagokat, ha tudod! Így lesz az utódaiddal is!”
6 Abrám pedig hitt az Örökkévalónak, aki ezért igaznak fogadta el őt. (EFo)
A görög („piszteuó”), és a héber („áman”) kifejezés a hitre, elsődlegesen azt jelenti, hogy megbízni valakiben, építeni valakire, aztán hinni valakinek, hűségesnek lenni valakihez. Megbízhatónak, hitelesnek és hűségesnek állítjuk azt, akiben hiszünk. Ez a fajta viszony személyes. Elméletben spekulatív igazságban nem lehet ilyen módon bízni.
Nem valamiben, csak valakiben. Csak személyben. Ez a mozzanat közös a hit különféle fajtáiban és ez az elem az, ami működővé teszi a hitet.
Mély teológiai ismeretek nélkül is: „Apa megteszi, mert jó. Apa megadja, mert megígérte. Apa odaadta Jézust is, hogyan ne adná oda ezt is, nekem, értem. Mert Apa szeret engem.”
Ezek az egyszerű igazságok vannak a hitünk mélyén és ezek miatt működik.
Pici vidéki iskolában tanítottam édestestvéreket. Nagyon nagy szegénységben élt a család, talán hét gyermek is volt, gyakran a mindennapi ennivaló is problémát jelentett. A legkisebb gyerek, az elsős Lacika december közepén kijelentette az órámon, hogy ő egy iPhone 6-ost fog kapni karácsonyra. Osztálytársai kinevették, elmondták őt mindenféle bolondnak. Lacika ellenérve a „Hogy képzeled?”, „Miből?”-féle kérdésekre, mindig csak annyi volt: „Apa megígérte, ezért ő meg is kapja”.
A körülményeket tekintve abszolút lehetetlennek tűnt számomra is, hogy Lacika bizalma beteljesedjen. Később elmaradt a csúfolás, mint megtudtam azért, mert Lacika szisztematikusan megverte azokat, akik a bizalmával, hitével ellentétes állításokat fogalmaztak meg. Erős fiú ugyanis Lacika. Utólag értettem meg, hogy a gyermek a „hit harcát” vívta.
A januári első órán, Lacika büszkén mutatta nekem az új iPhone 6-osát. Hogyan szerezték meg neki, nem tudom. Ötletem lenne. A lényeg, hogy Lacika hite elérte célját, mert bízott apja ígéretében a körülmények és az ellenvélemények ellenére.Amit most leírok a hitről, akkor értettem meg.
Amikor a hit megszületik, annak nem sok teológiai vonatkozása van, csak a bizalom jön létre. Amikor Ábrahám felnézett a csillagos égre és elhitte, hogy lesz gyermeke, az nem volt még szabatos, újszövetségi, üdvözítő hit. Pusztán bízni kezdett Istenben, érzékszervei ellenére.
Róm 4.
16. Amit Isten megígért, azt csak hit által kaphatjuk meg. Ez azért van így, hogy ajándékba kapjuk, kegyelemből.
19. Ábrahám akkor már majdnem százéves volt, ezért a testét tekintve már nagyon megöregedett. Hasonlóképpen Sára is meddő és nagyon idős volt. Ábrahám azonban nem ezekre tekintett, és a hite sem ingadozott (EFo)
Ábrahám és mi valamennyien, bizalmunk által, kegyelemből lettünk igazakká Isten előtt és bizalmunk miatt, kegyelemből maradunk azok.
Miért nem a szent, erkölcsös életünk az odaszánt szolgálat miatt?
Mert a bizalomban ott van a szeretet magja, Bízni csak abban vagy képes, akit később nagyon meg tudsz majd szeretni. Engedelmeskedni viszont lehet szeretet nélkül, félelemből, megfelelési kényszerből, karriervágyból. Az engedelmességben nincs feltétlenül benne a szeretet, de bízni, hinni valakiben a szeretet csírája nélkül nem lehet.
Így az életet hit által kapjuk, mert ez közvetít szeretetet. Így élet csak az élet. A szeretet nélküli, félelem, vagy érdek motiválta viszony és engedelmesség azonban nem élet csak droid-létezés. Nem méltó Isten képmásához.
Ezért hit által.