Úrvacsora

Úrvacsora 1

Az úrvacsora egy méltatlanul keveset kutatott, vizsgált területe a jelenlegi kereszténységnek: Felekezetektől függetlenül, általában a tradíció, a megszokás vezeti az erről való gondolkodást és az úrvacsora gyakorlatát. A Bibliából viszont az derül ki, hogy olyan lehetőség van ebben az egyszerű cselekedetben, olyan titkokat rejt, amelyek alapjaiban változtathatják meg a hívők és a hívő közösségek életét, kapcsolatát egymással, és az Úrral. Része ugyan a megemlékezés is, de jóval több, mint szimpla emlékvacsora. Három, összefüggő rész foglalkozik az Írásban az úrvacsora kérdésével. Egy az ószövetségből, kettő az újból. Ezt a hármat szeretném végignézni, hogy jobban megérthessük azt az áldást, amit Isten elrejtett, belefoglalt ebbe az egyszerű gyakorlatba. Az ószövetségi ige vizsgálata egyrészt a Róm 15. 4-ben leírtak miatt fontos:

Mert amelyek régen megírattak, a mi tanulságunkra irattak meg: hogy békességes tűrés által és az írásoknak vigasztalása által reménységünk legyen.

Másrészt a páska- és az úrvacsorát magának, Jézusnak a szavai kapcsolják össze.

Mt. 26.26. Mikor pedig evének, vevé Jézus a kenyeret és hálákat adván, megtöré és adá a tanítványoknak, és monda: Vegyétek, egyétek; ez az én testem.

27. És vevén a poharat és hálákat adván, adá azoknak, ezt mondván: Igyatok ebből mindnyájan;

28. Mert ez az én vérem, az új szövetségnek vére, amely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára.

Ha pedig Jézus testével és lelkével lépünk kapcsolatba, akkor ott sokkal több és minőségileg más történik, mint egy emlékvacsorán.

A három leírás közül az első a 2. Mózes 12-ben található. Az egyiptomi szabadulás, az elkerülés, az utolsó csapás elkerülésének a gyakorlataként jelenik meg az árnyék, az áldozat és az úrvacsora ószövetségi képe a páskabárány ünnepe, azaz a húsvét. Leírásában az úrvacsorai közösségről is leplek hullanak le, miközben gondolkodunk ezen az igeszakaszon. A 2. versszak az úrvacsora árnyékát új időszámításnak, új időszámítás kezdetének jelöli meg. Minden úrvacsora-vételkor a hívők és a közösségek életében is új időszámítás kezdődhet, új lehetőségek, kapuk nyílnak új területek, a megígért föld felé.

2 Móz. 12. 2. Ez a hónap lesz nektek az első hónapotok. Ez lesz az első az esztendő hónapjai között.

2 Móz. 14. 28.
Visszatért a víz, és elborította a harci szekereket és a lovasokat, a fáraó minden seregét, amelyek bementek utánuk a tengerbe. Egy sem maradt meg közülük.

29. De Izráel fiai szárazon mentek át a tenger közepén, a víz pedig kőfalként állt a jobb és bal kezük felől.

A 3. versszak az árnyképet családi ünnepként mutatja be, azaz az úrvacsora túllép a személyes hitélet határain és az egész családra nézve áldást jelent. A 4.-ből az derül ki, hogy a bárány mindig elég. A bárány soha nem kevés. Nincs ilyen opció. Csak az emberek száma lehet kevés. A bárányból, az áldozatból, ami az úrvacsorában is megjelenik, nemcsak az úrvacsorát vevő és annak családja, hanem még a szomszéd is, mások is profitálhatnak, mert a bárány mindig elég. 5 versszak: Épnek, tökéletesnek kellett lennie, ahogy a Jézus „az Isten ama Báránya” is az volt. Néhány napig a család szeme előtt élt mielőtt megölték, így bármilyen hiba, vagy betegség volt benne, az kiderült. Ha nem, alkalmas volt, viszont értékes is, így levágása áldozatot is jelentett a család számára. A vérét, (7. versszak) a két ajtófélfára és a szemöldökfára kellett kenni. Egy későbbi igéből kiderül, hogy az Úr nézte ezt, és ahol ott volt a vér, oda nem léphetett be a pusztító, azaz nem a belső felére az ajtófélfának, hanem kívülre kellett felkenni a vért.

2. Móz 12. 13.
És a vér jelül lesz nektek a házakon, amelyekben vagytok: meglátom a vért, és elmegyek mellettetek, és nem lesz rajtatok a pusztító csapás, amikor megverem Egyiptom földjét.

Mire tanít ez? Arra, hogy az úrvacsorát vevő hívők számára nem szükséges a teljes tudás, mély teológiai ismeret, az úrvacsora áldásainak a részletes és alapos ismerete. Nem nekik, az úrnak kell látnia e gyakorlat jelentőségét, tartalmát teljességében. Az úrvacsora működik akkor is, ha csak egyszerű bizalommal, hittel alkalmazzák, mert nem az úrvacsorával élőknek kell látni annak teljes tartalmát, hanem ez a cselekedet a szellemvilág felé üzenet. Blokkolja a sötétség erőit, kordában tartja a halál erejét, és egy szellemi átrendeződést hoz létre az adott család, közösség felett a szellemvilágban. Függetlenül attól, mennyire mélyen értik, ismerik az úrvacsora szellemi mélységeit azok, akik igei bizalommal veszik, ahogy a bárány vérét nem megérteni, hanem alkalmazni kellett Egyiptomban, úgy az úrvacsoráról sem kell mindent tudni ahhoz, hogy működőképessé váljon. A húst, (8. versszak) tűzön sütve kellett elfogyasztani. Külön megjegyzi az ige, hogy nyersen, vízben főtten nem lehetett fogyasztani. A tűz az ítéletnek a jele a Bibliában. A bárányt az ítélet tüze égette meg Isten terve, akarata szerint. Ellentétben ezzel a nyers, vagy a főtt hús, az emberi kívánság, becsvágy, terv, emberi célok érdekében hirdetett evangélium, prédikált Jézus, illetve gyakorolt úrvacsora, ami nem kedves Istennek.

( ld 1 Sám. 15. Mielőtt a kövérjét feláldozták volna, eljött a pap szolgája, és azt mondta az áldozó embernek: Adj a papnak sütni való húst, mert nem fogad el tőled főtt húst, hanem csak nyerset.

16. És ha az az ember azt mondta neki: „Hadd áldozzam meg először a kövérjét, azután vedd el, amit lelked kíván”, akkor azt mondták: Semmiképpen sem, hanem most add ide, mert ha nem, erővel elveszem!

17. Igen nagy volt tehát az ifjak bűne az ÚR előtt, mert az emberek megutálták az ÚR áldozatát.)

Útra készen kellett fogyasztani, sietve: 11 vers. Mert az úrvacsora mindig azt üzeni a hívőknek, közösségeknek, hogy készüljenek, várjanak jó dolgokat, készüljenek az áttörésre, a bűn, a betegség birodalmából való szabadulásra. Mindig új időszámítás, mindig új tér nyílik meg az úrvacsorakor számunkra. (A következő részekben látni fogjuk, hogy ennek oka az, hogy az igei úrvacsora megjeleníti, jelenvalóvá teszi Jézus áldozatát (1 Kor 11. 26), és ha az előkép a szabadulás eszköze volt, mennyivel inkább a beteljesedése.)

A 14-es versszaktól kijelenti és szabályozza az ószövetség ezt az ünnepet. Vagyis az úrvacsora minden esetben ünnepi dolog, nem közönséges, nem hétköznapi, nem lehet rutinná tenni. mindig új, mindig élő. Hét napig ették a kovásztalan kenyeret, aminek az első falatját a szabadulás éjjelén fogyasztották. A hetes számmal a teljességet, a tökéletességet jelzi az ige. Ennyire hatékony az úrvacsora: nemcsak elkezdődik a testi-lelki gyógyulás az úrvacsorával, hanem tökéletes lesz, nemcsak elkezdődik a helyreállítás, hanem a teljességig tart a kárpótlás birtokbavételéig. A megszokott rendszert maga mögött hagyta a nép, vége lett a régi rendszernek. A pászka éjjelén szabadulás elkezdődött, és a teljességig tartott. Átmentek a Vörös tengeren, majd a visszazuhanó víztömeg végleg elválasztotta Isten megszabadított népét Egyiptom, a bűn, a betegség, az elnyomás, a zsarnokság világától, birodalmától. Mondhatjuk, már az ószövetségi kép alapján, hogy az úrvacsora hatalmas változásokat képes hozni. Új tér, új idő, a szabadság új dimenziói nyílnak meg az úrvacsorát bizalommal vevő, hittel alkalmazó hívők előtt.

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük