Úrvacsora

Úrvacsora 2

A leggyakrabban idézett úrvacsorai rész a Bibliában az 1 Korinthus 11-ben található. A 10. rész visszavezet minket az első pászka idejébe, az egyiptomi szabaduláshoz, ismét utalva arra, hogy összefüggés van a pászka-vacsora és az újszövetségi úrvacsora között. Ezen kívül az Izrael által évtizedeken át fogyasztott közös szellemi eredetű ital és szellemi étel (manna) és a pászka-vacsora között is. Az ellátásban, gondviselésben a kenyérnek, a bárány vérének is jelentősége van.

Jn. 6. 57.
Amiként elküldött engem amaz élő Atya, és én az Atya által élek: akként az is, aki engem eszik, él én általam.

Az előkép: kb. másfél millió ember és sok állat jött ki Mózes vezetésével Egyiptomból, így a nép napi vízszükséglete a sivatagi úton 40 éven át egy modern nagyváros vízszükségletének felelt meg, ami azt jelentette, hogy kősziklájukból naponta egy folyam tört elő.

1 Kor. 10

1. Nem akarom pedig, hogy ne tudjátok, atyámfiai, hogy a mi atyáink mindnyájan a felhő alatt voltak, és mindnyájan a tengeren mentek által;

2. És mindnyájan Mózesre keresztelkedtek meg a felhőben és a tengerben;

3. És mindnyájan egy lelki eledelt ettek;

4. És mindnyájan egy lelki italt ittak, mert ittak a lelki kősziklából, amely követi vala őket, e kőszikla pedig a Krisztus volt.

és

16. A hálaadásnak pohara, amelyet megáldunk, nem a Krisztus vérével való közösségünk-e? A kenyér, amelyet megszegünk, nem a Krisztus testével való közösségünk-e?

17. Mert egy a kenyér, egy test vagyunk sokan; mert mindnyájan az egy kenyérből részesedünk.

A 10. fejezet 16-17 es verse ki is mondja, hogy a hálaadás pohara együttes részesedésünk Jézus vérében, a kenyér pedig együttes közösségünk Krisztus testével. (pászka) Ez azért lényeges, mert lehet, hogy a zsidó pászka emlék-vacsorává vált az idők során, az úrvacsora azonban Isten szándéka szerint nem lehet azzá, lévén, hogy a mi Bárányunk él és győztes, minket pedig itt a földön körülvesz Egyiptom rendszere, ezért szükségünk van újra és újra szabadulásra. A következő, a 11. fejezet 17. verse elénk tárja azt a gyakran elfeledett igazságot, hogy lehetséges olyan Istentisztelet, olyan összegyűlése Isten népének, ami nem hasznot, hanem kárt eredményez, kárt okoz a hívőkben.

1 Kor. 11. 17.
Ezt pedig tudtotokra adván, nem dicsérlek, hogy nem haszonnal, hanem kárral gyűltök egybe.

18. Mert először is, mikor egybegyűltök a gyülekezetben, hallom, hogy szakadások (szkhiszma) vannak köztetek; és valami részben hiszem is.

19. Mert szükség, hogy szakadások (haireszisz) is legyenek köztetek, hogy a kipróbáltak nyilvánvalókká legyenek ti köztetek.

A károkozás okára a 18-as versszak mutat rá: a szakadás, szkiszma, meghasonlás, megosztás, repedés a hívők között. Nem orvosolt sérelmek, sértések, mélyen sebző igazságtalanságok felgyülemlése, frakciók, pártok létrejötte és szembenállása. Érdekes, hogy a következő vers is a Károli-fordításban szakadást ír, de az eredeti görög szöveg itt nem a 18. versben alkalmazott szkhiszma, hanem a haireszisz szót használja, ami a szakadásnak azon formája, amikor valaki olyasmire törekszik, ami megosztja a közösséget, ill. pozíciónak olyan elfoglalása, megszerzése, amely békétlenséget vált ki a közösségben. Jelent még vallási irányzatot, és meghasonlást is. Ugyanez a vers említi, hogy ezekre szükség van, hogy a kipróbáltak nyilvánvalók legyenek. Az újszövetségből az látható, hogy nem igaz az a feltételezés, mely szerint azok a kipróbáltak, akik a vezetők nézetét mindenben osztják, hanem a kipróbáltak azok, akik az Igéhez és a Szent Szellem vezetéséhez ragaszkodnak, ellenszélben is. Ilyen értelemben szerepel a kipróbált kifejezés a Római levél 14. 8-ban, a 2 Korinthus 10:18-ban, 2 Timóteus 2. 15-ben és a Jakab 1:12-ben. Az úrvacsorát tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy Pál és a Szent Szellem szerint az egység nem egy abszolút pozitív kategória, kívánalom, nem is abszolút módon jó dolog, és nem egy mindenek feletti cél. Mindenek feletti cél Jézus Krisztus, a valóság az igazság és az evangélium. Az igazság maga is okozhat szakadást, nemcsak a testi törekvések. Az evangéliumokban, Jézus földi szolgálatában erre sok példát találunk. Végül, de a két előbb említettel szoros összefüggésben álló, harmadik okként mutat rá arra Pál, hogy a rossz módon vételezett, alkalmazott úrvacsorai közösség is olyan dolog, amely miatt az összegyülekezés, az istentiszteletet káros lehet.

20. Mikor tehát egybegyűltök egyazon helyre, nincs úrvacsorájával való élés:

21. Mert ki-ki az ő saját vacsoráját veszi elő az evésnél; és némely éhezik, némely pedig dőzsöl

A 11. fej húszas versben leszögezi, hogy amit ők úrvacsorának gondoltak, az valójában nem is az, vagyis a korinthusi gyülekezet akár kis csoportonként, akár néha nagyobb közösségként gyűlt is össze úrvacsorát venni, valójában nem úrvacsorát vettek. Ennek az oka, hogy nem választották el a közönséges étkezéstől, hanem a görögösen hedonista módon étkeztek, lakomáztak, le is részegedtek. Mivel együtt voltak, újjászületett keresztények voltak, lehet, hogy megáldották a demizson borokat, a kenyeret és el könyvelték, hogy a gyülekezet úrvacsorát vett. A másik ok, ami meghiúsította, hogy a korinthusiak együttes étkezése az Úr testével, vérével való közösség lehessen, az ordító irgalmatlanság közömbösség volt a szegényekkel, a szegény keresztényekkel szemben. Ezek után tér rá Pál a kijelentésére, amelyben az Úr megmutatta, elmagyarázta neki az úrvacsora tartalmát:

23. Mert én az Úrtól vettem, amit néktek előtökbe is adtam: hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, melyen elárultaték, vette a kenyeret,

24. És hálákat adván, megtörte és ezt mondotta: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti értetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.

25. Hasonlatosképpen a pohárt is vette, minekutána vacsorált volna, ezt mondván: E pohár amaz új testamentum az én vérem által; ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.

26. Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljövend.

A 24 es versszakban „Ez az én testem”- mondta Jézus, amelyet értetek törnek meg. A 25-ös vers pontosabb fordítása az „én véremben lévő új szövetségről” beszél, és amikor ezzel a hittel alkalmazzuk az úrvacsorát, akkor megtörténik az, amit a 26. vers jelent ki, hogy az Úr Jézus halálát, keresztjét, feltámadását jelenvalóvá tesszük. Félrevezető a Károli-fordítás: nem mi hirdetjük Jézus evangéliumát az úrvacsorakor, hanem maga az úrvacsora egy olyan jelentős szellemi esemény, újszövetségi prófétai akció, amely átrendezi a dolgokat az úrvacsorát hittel, igei bizalommal fogyasztó hívők, családok, és gyülekezetek életében. Jelenvalóvá válik a Megváltás ennek következtében. A szellemvilágban egy család, gyülekezet felett földrengés-szerű változások állnak be, a betegség helyét egészség veszi át, a depresszióét öröm, stb. Ez történik meg szellemi harc, böjt, hogy bárminemű keresztény teljesítmény nélkül akkor, ha valaki, vagy egy gyülekezet, hittel az igében való egyszerű bizalommal veszi az úrvacsorát. Ugyanaz a kifejezés áll itt a bejelentésre, hirdetésre vonatkozóan, mint amit az Apostolok cselekedetei használ az evangélium hirdetésére, itt azonban nem egy személyes tetten keresztény teljesítményen van a hangsúly, hanem magán a cselekedeten, az úrvacsora alkalmazásán, amely a szellemvilág nyelve, szimbolikus tett, akárcsak a vízkeresztség. Nem az ember odaszánása, megértése, teljesítménye mozgatja, teszi sikeressé, hanem csak bizalommal alkalmazzuk, és a szellemvilágban beindul egy dominó-szerű folyamat, változás. Újra pozícionálja a helyzetünket az úrvacsora. Mint a páskavacsora Egyiptomban, új időszámítás, új dimenzió, új tér kapuja lehet az úrvacsorai közösség. Amikor Jézus Krisztus megváltott minket a kereszten, ott sem voltunk. Nem tettük hozzá az imáinkat, odaszánásunkat, semmit. Ma is ez a tökéletes áldozat, az újszövetség, a megigazulásunk alapja. Az számít a kegyelemből kapott áldások dolgában, amit Jézus tett, nem az, amit mi tettünk, vagy nem tettünk. Az ingyen kegyelemnek, a ki nem érdemelt, mégis minket körülvevő szeretetnek ezt az elementáris erővel felbuzgó forrását, a Megváltást teszi jelenvalóvá a családban, a gyülekezetben a Pál által leírt úrvacsora bibliai gyakorlata.

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük