Kategórizálatlan

Élet és megtévesztett élet.

Az édenkerti csalás óta az emberiség félrevezetett életet él.
A bűn fertőzését ugyanis a csalás előzte meg. Ez a megtévesztettség hogy „olyan lehetsz mint Isten, ha rám, a kígyóra hallgatsz” az ádámi természettel átadódik nemzedékről nemzedékre.
Siker, egészség, tudás, hatalom, gazdagság, élvezetek, celebség most rögtön, vagy minél hamarabb még itt a földön! Nem úgy,ahogy Isten adná az áldásokat, hanem mindenképp, gyorsan, bármi áron. A konzum-kultúra nem megteremtette, csak gátlástalanabbá tette ezt a félrevezetett ember ádámi vágyát.
Az egyik legmonumentálisab jele ennek a csalásnak, hogy keresztények is úgy viselkednek, mintha ez a földi lét volna a teljesség. A mindennapok döntéseiben a gyakorlati életvezetésben ez a megtévesztett gondolkodásmód dominál.
Itt kell az egészség, itt kell a pénz, itt kell a siker, minden amit a világ értéknek tart.
Szinte minden áron.
Foltozzuk a régit, az ádámit, a bűnnel és megcsalással fertőzött földi életünket.
Foltozgatunk-toldozgatunk: „Az életemnek ez a területe nem teljes, el kell érnem a gazdagságot, a másik területén gyógyulás kell, a harmadikon nagyobb szentség, a negyediken szabadulás.”
Aztán lehet, hogy megkapjuk de ezzel csak a régi félrevezetett, becsapott életünket toldozgattuk.
Erre a látásra épülnek már az egyházban is egyes szolgálatok. Komplett, teológiája van a foltozgatásnak, az ádámi élet földi renoválásának, feldíszítésének.
Az egyik szolgáló-guru gyógyulási foltokat árul, a másik szabadulásiakat, a harmadik átoktörő foltokat, siker-recepteket. Nem csoda hogy gyakran egy hét múlva, a következő összejövetelen új folt kell a hívő életére. A szolgáló rakja és varrja csak a foltokat. Megszokta és sokféle érdeke is ezt kívánja, aztán ezt is várják tőle.
De ez a foltozgatás, ez a siker, ez a gazdagság, ez a szabadság, ez a társadalmi befolyás csak olyannak látszik, mint amit Jézus Krisztus szerzett meg, de nem az.
A megtévesztettség keverteti össze a valódival. A bűn miatt összezavart értékrend és a világ siker-módszerei nézőpontjából látszanak csak valódinak.
Nem mennyei ajándékok és nem is mennyei kincsek. Nem is igazolják, hogy egy szolgálat, közösség, feltétlenül Istentől van és az Ő teljes egyetértésével működik, mert gazdagok, sokan vannak, van politikai befolyásuk. Ezek nem bibliai értékmérő, bizonyító szempontok. (Ld: milliós követőtáborral rendelkező celebek, stb. Vagy az ő tevékenységük is Istentől van, csak mert sokan mennek utánuk, hallgatják őket?)

Jézus azt mondta nem foltozni kell, új ruha kell, az új bort új tömlőbe kell tölteni.

Mt 9.16
Senki sem varr régi ruhára új szövetből foltot, mert az csak tovább szakítaná a régit, és még nagyobb lenne a szakadás.17Senki sem tölt új bort régi bortömlőbe, mert azok kiszakadnának és tönkre mennének, ráadásul a bor is szétfolyna. Az új bort mindig új tömlőkbe töltik, és így mindkettő megmarad.”

 Azt viszont nem mondta, hogy a régi ruhára régi folt kell.
Elég nagy, és gazdag Úr ahhoz, hogy ha elszakad, bepiszkolódik a gyermeke ruhája, mindig épre, újra cserélje.
A félrevezetett, de szükségszerűen örökölt életet ő vitte teljességre. Elment a falig azzal, hogy soha nem a kígyó értékrendjéhez, a világ értékrendjéhez igazodott. 
Pedig felajánlotta neki is a gonosz, hogy felcicomázza ezt a földi életét és minden emberi vágyat ami csak előtör az ádámi természetből maximálisan betölt. (Lk.4.) Jézus nem köszönte és nem is kérte. Visszautasította. Többet, jobbat akart. Ami már nem csak emberi, hanem isteni és mennyei.
Az ádámi, a bűn halálos vírusa által fertőzött élet benne/általa meghalt. Mi is vele haltunk meg ennek. Új isteni életre támadt fel. Mi is erre az életre támadtunk fel vele.
Már nem földi értékek kell, hogy vezessenek.
Ő az utolsó Ádám.
Választhatta volna a földi kincseket elindulhatott volna a félrevezetettség útján.
Tökéletességének a titka az volt, hogy benne már újra teljesen isteni élet mozgott, működött.
Az Édentől megcsalt élet díszletei között vitte tökéletességre ebben az új isteni életben és az élő Istenben való bizalmat, hitet. Amikor győzött, meg is halt ennek a megtévesztett életnek és egy új egy feltámadott teljességet tartalmazóban létezik már.
Mi vele együtt meghaltunk a félrevezetett, foltoznivaló, becsapott életnek.
Ő azonosult velünk, mi azonosultunk vele. Egyek vagyunk.


Nem az egészséggel, gyógyulással, sikerrel stb. van a baj, hanem azzal, hogy ezt nem az új, isteni élet gyümölcsének látjuk, hanem a régi ádámi életünket akarjuk feldíszíteni, foltozni ezekkel az áldásokkal.


A mező lilioma azért szép és megismételhetetlen mert a benne levő élet teszi olyanná.
Az ég madarai azért élnek aggódás nélkül, gontalanul, mert az az élet, ami van bennük kitölti őket ezért teljesen és tökéletesen bíznak abban, akitől kapták.
Az életük és az ezzel kapott ösztönös bizalmuk tölti ki, teszi széppé és aggódás nélkülivé őket. (Mt 6.)
Mi hívők sem gyógyulgatunk, vagy osztogatunk gyógyulást, szabadulást.
Nem foltozgatunk. Ne foltozgassunk! Nem egyes szerveid testrészed gyógyulnak meg, nem az ízületeid gyógyulnak meg, és nem azért gyógyulsz meg, mert betöltötted a gyógyulás feltételeit, hanem csak feltör benned az az élet, kegyelem, amit Jézustól kaptál.
Nem kell a hitedet sem méricskélni: Elég nagy-e? Lásd csak, hogy benned van Jézus hite, az a hit, ami legyőzte a foltozgatás, a toldozgatás világát. Benned van Jézus élete, ami több mint a virágé, a kismadáré.
Megtalálod magadban a liliom bizalmát, megtalálod magadban a kismadár bizalmát, hitét. A kegyelmet arra, hogy élhess Isten gyermekeként, már itt a földön.
Merthogy ajándékba kaptad, benned van. Te pedig sokkal drágább vagy az Atyának, mint a madárkák, virágok.
Amikor gyógyulásért imádkozunk ez  az élet, ez a bizalom tör föl bennünk és teszi teljessé amit Jézus adott, az új életet.
Az új élet, az új ember, a be nem csapott létezés – ez maga a gyógyulás.
Így dicsőül megy a fizikai gyógyulásod által végre maga Jézus Krisztus.
Így dicsőül meg benned Jézus, mert nem a te hited, nem is a szolgáló kigyúrt hite, kenete gyógyított meg. Az a hit adja a gyógyulást amit ajándékba kaptál.
Hogy Jézus Krisztus Isten Fia, aki legyőzte, a halált a betegséget, a te halálodat, a te betegségedet is. Amikor meggyógyultál az ő hite benned megmutatkozott, teljességre jutott.
Mert benned van ez a hit, Jézus élete. Ajándékba, ingyen kaptad.
A feltámadott élet a feltámadott test fénylik fel minden gyógyulásban, helyreállásban, nem a szolgáló hite, nem is a beteg hite, nem is valami kenet, hanem Jézus Krisztus.

A kegyelem evangéliumának egy új korszaka kezdődik el ezzel először benned, aztán másokban. A Ő dicsőségéé. Mert látja mindenki: Ez az ajándék-hit, ez a kegyelem, ez az élet ad csodákat, mert nem ádámi, nem fertőzött, hanem meg nem tévesztett.
A Mennyben ered, onnan táplálkozik és a célja sem földi, hanem maga Jézus már a célja. Ekkor félreáll az útból a Szolgáló, az Érdek, félre a Teológia és nem takarják el többé a Megváltót.
Az Ő arca fog ragyogni, az Ő dicsősége jeleneik meg a hívőkön, akik egymás és az emberek figyelmét nem magukra, nem szervezetekre, nem földi dolgokra irányítják, hanem az Úrra.
Nem lesznek giga-ministryk, mert tudni fogják használni az ajándék-hitet, kegyelmet a hívők. Jézusért. Beteljesedik majd, hogy az az evangélium hirdettetik az egész földön, amit Jézus hírdetett. Ami nem képes, nem akar mást dicsőíteni csak Istent.
Az Ő dicsőségének felismerése lesz a szolgálók jutalma, nem más. Így normális. Ámen.


Mt 9.-ben a példázatok után Jairus lánya és a vérfolyásos asszony történetével folytatódik a leírás. Nem véletlenül. A kislánynak kevés lett volna a foltozás, mivel meghalt.
Teljes generálra volt szüksége. Megkapta Jézustól.
A nőből pedig 12 éve folyt el az élete, a vére. Új életet és új  tömlőt kapott. Ez az “üdvözültél” “a hited megtartott” a “szódzó” jelentése. Ő nem foltozgatni jött, hogy szentebbek legyünk, hogy egészségesebbek legyünk, hogy lassan, fokozatosan minden területe az életünknek az ő uralma alá kerüljön.
Ez a régi tömlő okoskodása.
Mint amikor egy összenyomott műanyag palackba jó erősen belefújunk. Pattan egyet-kettőt és visszanyeri eredeti alakját. Nem külön-külön foglalkozunk a horpadásaival. Belefújjuk azt lélegzetet, ami bennünk van és ez kijavítja palack hibáit.
Ha esetleg még nem hibátlan és kiteszed a napra, az a lélegzet ami benne van, kitágul és teljes lesz a palack formája.
Istentől kaptunk hitet. Belénk is fújt. Kegyelmet, életet, szeretetet.
Amikor ránk süt a nap: Eltalál a szava, dicsősége akkor megtaláljuk magunkban azt hitet amit ajándékba kaptunk ami legyőzte a világot. Az Ő hitét. Félretolja a gátakat, a foltozgatás gondolkodásmódját, szokásait, teológiáit.
Látjuk, hogy egyek vagyunk Jézussal. Ő és az Atya akart azonosulni velünk, örökösökké tenni mindenben ami az övé. Az isteni, az örök életben is és mindabban amit csak Ő birtokol.
Ez a “szótéria” az üdvösség. Újra és újra fel kell fedeznünk magunkban a Krisztusnak ezt a hitét, életét, mert a Földön vagyunk testben. A sorsunk nem folyamatos siker-grafikon a “legek” csúcsán járva mindenben. Csúcsok és mélységek váltakoznak éetünk folyamán. Mint az EKG-görbén. A “le és fel” az élet jele. A folyamatos vízszintes vonal nem életjel.
Igen, néha szükségünk van meglátni magunkban azt a bizalmat, életet, szeretet amit ingyen, ajándékba kaptunk. Ez az Úr, Ádám után másodszor, belénk, hívőkbe fújt lélegzete hogy kipattanjon a palackod.
Maga a kegyelem. Mindenre elég.
És hirtelen kitágul ez a hit, és az új élet eljut mindenhova bennünk és körülöttünk.
Berobban és felrobban bennünk az új élet, a teljes, a feltámadott.
Ő nem azért jött, hogy foltozgasson és négyzetcentiméterenként foglalja vissza testünket, lelkünket, szellemünket hanem hogy egyetlen aktussal helyreállítson, új fajt teremtsen.
Ez a vele való azonosulás az újjászületés. Az Ő hite/bizalma bennünk való megszületésének a pillanata.
Ez a gyógyulásod.

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük