Túl hatvanon
Hogy ragyog ma az őszi nap!
Derűs, fényes és fáradtabb.
Mire bízták, elvégezte.
Föld kincseit megérlelte.
Így most ragyog.
Hadd ragyogjon!
Átjár az idő illata,
Mirha-sóhajt, szép elmúlást
Sző a titok szövetébe,
Csönd színeit örömébe.
Csak ragyogj, ragyogj őszi nap!
Szellőben simít sugarad.
Fényezz, borzolj szőke hajat,
Ráncok között mosolyt fakassz!
Ragyogj, csak ragyogj őszi nap!
Fagy felhője talán elnyel,
Alszol egyet a hideggel,
S ébredsz újra, élni végre,
Örök fényre és szépségre!
Ragyogj!
Élsz, győztél.
Nyaradnak már nem lesz vége!
Ragyogj hát, ragyogj őszi nap!