Rába Zoltán: A függöny előtt és mögött 1.

Zsid 8:7 ;10-12
Mert ha az az első kifogástalan/teljesen tökéletes/hiányosság nélküli lett volna, nem kerestek volna helyet a másodiknak. (…)
Mert ez az a szövetség, amelyet azon napok elmúltával kötök az Izráel házával. Ezt mondja az Úr: Törvényemet elméjükbe adom, és szívükbe írom azokat, és Istenük leszek, ők pedig népemmé lesznek. Akkor senki sem tanítja többé így sem a társát, sem a testvérét: „Ismerd meg az Urat”, mert mindnyájan ismerni fognak engem kicsinytől nagyig. Mert megkegyelmezek álnokságaiknak, és bűneikről nem emlékezem többé

Fontos tudnunk hogy az újabb, második szövetség milyen viszonyba és közösségbe visz Istennel, milyen feltételekkel, milyen kapcsolódással és tartalommal lett megállapítva számunkra. Az Ószövetségtől egyértelműen elválasztják az újat a próféták erre vonatkozó próféciái, maga Jézus és aztán az apostolok is.
Az ószövetségi Isten-ember kapcsolódások központi eleme a sátor, a berendezései. Ezen belül is a szövetség ládája. Vizsgáljuk meg kicsit közelebbről hogy a láda története és a vele kapcsolatban történtek üzenete milyen prófétikus képeket adnak számunkra, az árnyék után az igazi megtapasztalásához vezető úton.
Nézzük meg hogy Isten hogy építette fel az ember számára a törvényei és az engesztelés együttesét.

Fontos látni – Jézus szavai is utalnak rá az evangéliumokban – hogy őrá irányultak, a messiási munkájára, a megváltásra mutat nagyon sok helyen az írásba foglalt ige. Néhol elsőre is könnyen felismerhető, néhol rejtettebb – de a Szent Szellem ki akarja jelenteni számunkra, hiszen Jézus megkérte erre, hogy jöjjön el, legyen velünk és ezt is tegye meg értünk, nekünk.
Ha ezzel a nyitottsággal, Krisztus személyének felfedezni vágyásával olvassuk az ószövetség igéit, izgalmas, érdekes, szívet felemelő életporciókra, szívünk értelmének újabb belelátásával friss örömökre akadunk újra és újra.
Nézzük most a ládát.
A történetekből megtudhatjuk hogy mennyi áldás és mennyi döbbenetes történés volt körülötte.
Élet és halál. Titok és kinyilatkoztatás. Félelem és megbátorodás. Szomorúság és ujjongás.
Az ember Istenhez közeledésében nem ilyen ellentmondásosnak látszó történéseket vélünk felfedezni magunk körül?
Milyen az a hit, mi a tartalma, mi a helyes Isten felé irányultságunkban?
Az egyik őstörténet – Ábel és Káin gondolkodása, hite, meggyőződése bontakozik ki újra és újra az emberiség történelmében.
Mi az amit fel tudunk mutatni Istennek, hol van az emberi és az isteni tettek közötti egyensúly egy ember meggyőződésében, ami alapján az hisz és/vagy cselekszik? Hol a helye a parancsolatoknak és mi is azok ma?
Mi a megigazulás forrása?   …És mi a fenntartója?
Megannyi fontos kérdés, amelyre keressük a válaszokat.


A fedél alatt és felett

Szóval akkor a láda:
A fizikai felépítés, funkciók, a tér dimenziói, az alatta, mellette, felette mind-mind mondanivalót hordoz.
A kegyelmet Isten nem láda belsejével és nem a láda alját alkotó résszel, vagy a karikákkal hozza összefüggésbe.
Nem is közvetlenül a ládában található öt tárggyal (mannás korsó tele mannával, a mandulavessző virágokkal és mandulával illetve a két kőtáblával)
A kegyelem a láda tetejével van összekötve.
A fedéllel. Az elfedéssel.
A kegyelem a kőtáblák felett van.
Szóba sem került Izrael történelme során hogy a papok a ládát megfordítsák, micsoda szentségtörés lett volna!
A vérrel hintett kegyelem fedelének sorsdöntő szerepe volt abban hogy Izrael megmeneküljön és áldott legyen,
Hogy „fedelezve” legyen a törvény!

A kegyelem fedele leeshet?

Két eset volt, amikor emberileg úgy látszott megfordul az isteni rend.
Hogy a törvény feljebb kerülhet, vagy kijön a ládából és közvetlenül érintkezésre kerülhet sor.
Az állatok vonta szekérről lebillenő láda útban Zion felé: A szigorú büntetés, Uzza esete azt mutatja hogy ember nem tudja a törvény és a kegyelem alá-fölérendeltségét a saját okoskodásával és erejével rendberakni, helyrerakni.  A kibillent állapotot helyrehozni.
Ha az ember fel is ismeri az ilyen helyzetet – amit egyébként emberi hibák, buzgóságok, rendelések okoztak – azt is csak Isten tudja igazán kezelni és helyreállítani.
Ez az ő kompetenciája.
A megváltás művét is Isteni erő-szeret hozta létre és nem tudja megtámasztani egyetlen emberi erőfeszítés sem. Isten kezdeményezi és viszi végbe a helyreállítást is.
A láda négy karikáján átdugott, arannyal bevont akáciarudak is az isteni és emberi természetet egyaránt hordozó Krisztusra mutatnak.
Igen, az ember és Isten közötti kapcsolódásának módjára.
Nem pedig egy szekér zötykölődő közlekedéséből, az ökrök miatti elmozdulások gyors reflexszel, karizomból történő megoldására.


A ládanyitogatás

A másik példa a Béth-Semesiek ládafeszegetése.
A kegyelem fedelét nem lehet következmények nélkül felemelni hogy fedezetlenné váljon a láda belseje.
A törvény nyers látása egyetlen embert sem tesz jobbá, áldotta, a felismerés nem életet hoz.
Mózes szolgálatáról Pál azt jegyzi le hogy a halál szolgálata volt. Megdöbbentő szavak.
Sok tízezer ember halálához vezetett az, hogy a láda fedele akár résnyire is felemelésre került a helyéről hogy közvetlen közelről láthassák a Törvényt.
Akár a billenés, akár a fedél felemelés „szolgálata” nem ismeretlen számunkra. Jó okunk van rá hogy tanulhassunk belőle.
Isten a kibillenni látszó munkáját nem azáltal akarja egyensúlyba hozni hogy emberi logikus levezetésen alapuló következtetésekkel ember támogatja a mozduló, gyalázatba kerülni látszó, földre esni tűnő dicsőségét. A láda feszegetése is csak ahhoz vezet, hogy a Tízparancsolatot meglátva az embereknek ezt akarják belevésni a szívükbe jóindulattal buzgók. Besegíteni a szívükbe íráshoz, mint aminek való engedelmesség megmenti őket és életszentségre vezet. Ami szerintük fenntartója lehet az üdvösségnek.
A Tízparancsolat hirdetése nem eszköze az Újszövetségnek.
A Tízparancsolat ilyetén való eszközhasználata nem más, mint hogy a kegyelem fedelét félre kell rakni, majd kivenni a kőtáblákat és felmutatni az embereknek.
Nem ettől fognak tudni megváltozni az emberek. Nem ettől tudnak együtt élni az Istennel.
Mi a kegyelem fedelét látjuk, ami Krisztus tagjainak része – a megváltás vérével.
Jézus magába foglalta az egész emberi sorsot felölelő isteni ellátást szimbolizáló mannás aranykorsóval szembeni hitetlenséget, félelmet, lázadást.
Jézus magába fogadta az isteni vezetéssel szembeni független, emberi, ádámi szembeszállás minden formáját, amelyet a kihajtott és azóta is élő mandula sarj, mondanám nécer mutat[1].
Amelyet levágtak, elvágtak az élettől, mégis élete van önmagában Istentől és termést is hoz a levelek és virágok megjelenése mellett.
Jézus magába „vette” a törvénytelenségeinket is, teljes mértékben.
A ládán nincsen betekintő ablak. Nincs benne gázrugós kitámasztó a fedélhez szerelve hogy könnyen nyitódjon, csukódjon, és nyitva is maradjon a mindennapi használathoz.
Zsidók nemzedékeinek nemzedékei nem látták hogy mi van benne.
Sőt magát a ládát sem, csak a rudak végei lógtak ki a függöny mögül és azt is csak a papiszolgálatot ellátó leviták láttak amikor a szenthelyre voltak beosztva!
Jézus „benyelte” az összes rosszat amit tettünk és amit tenni fogunk.
Aztán mindezt teljesen megfordította: az Újszövetségben nem a mannás korsó -isteni ellátás ellen lázadás miatti vád szavai, hanem az ellátás képe jön – ha ránézünk és bensőnkben, szívünkben látjuk.

Mire irányul az igaz ember hite?

Az újszövetségben nem az isteni vezetés elleni lázadás képei dominálnak az elrettentéshez és az erkölcsös életre szorítás céljának elérésére.
Illetve nem külső vezetés az elsődleges.
Hanem minden hívőre kiterjedő, Szent Szellem által való vezetettség erőteljes behatása van nekünk, ami hatalmas különbség.
A mécstartó hat ágán mind  a középső felé irányultak[2].
Jézus a törvény kőbe vésett szavak szolgálata alól is kihozott.
Az arany ládán nem volt rés, de a vér fedte el igazán Izrael bűneit.
Az egyszeri és tökéletes áldozat pedig eltörölte azokat. 
A törvény nem volt soha a megigazulás eszköze, a Héber levél 8:7-ben ahogy Isten fogalmaz, nem találta – az ember szempontjából – tökéletesnek és hibátlannak, hiszen a végső célt – Isten és ember együtt sátorozását akadályozó lételemeket és bűnt nem tudta kiiktatni az emberi oldalról.
Itt most terjedelmi okok miatt nem térek ki rá, de ha figyelmesebben megvizsgáljuk az ezekre vonatkozó igerészeket (Újszövetséget is!), elég talányos utalások és megfogalmazások vannak a Bibliában a Törvényadás „akarásának”, ötletének és kivitelezésének, szereplőinek kilétét illetően.
Isten végső tervében és szándékában nem volt és ma sincs benne a betű szolgálata.
Időben, térben, szerződő félben is korlátozott, aminek fő célja a Krisztus elengedhetetlen, egyetlen, az Isten által  megoldható megváltásra, sőt Megváltóra való odavezetés, rámutatás.
A láda nyitogatása és a kőtáblák kivételének következménye az hogy az emberek kiesnek a kegyelemből.

Gal 5:4 Ti, akik a törvény által akartok megigazulni, elszakadtatok Krisztustól, és kiestetek a kegyelemből.

A kegyelem fedele alatt van a láda rekesze a Törvénnyel.
Ha valakik e törvényekhez ragaszkodik az ó- formájában akkor is, amikor már megjelent felette az élő, feltámadt Krisztus, akkor lejjebb esik-oda ahova az akarata vitte.
De nem marad meg a törvénnyel egy szinten hanem az alá kerül.
Átok alá az újszövetség szerint leginkább csak ezen a módon lehet kerülni:

Gal 3:10-11 Mert a törvény cselekedeteiben bízók átok alatt vannak, amint meg van írva: Átkozott mindenki, aki nem marad meg mindazokban, amik meg vannak írva a törvény könyvében, hogy azokat cselekedje. Az pedig, hogy a törvény által senki sem igazul meg Isten előtt, nyilvánvaló, mert az igaz ember hitből él.

---

[1] 4Móz 17:8 Másnap bement Mózes a bizonyság sátrába, és íme, a Lévi házából való Áron vesszeje kihajtott, bimbót fakasztott, virágot növelt, és mandulát érlelt. Ekkor Mózes kihozott minden vesszőt az ÚR színe elől Izráel fiai elé, és miután megnézték, mindenki elvette a maga vesszejét. Az ÚR azt mondta Mózesnek: Vidd vissza Áron vesszejét a bizonyság ládája elé, hogy megőrizzék ott jelül a lázadó fiaknak, hogy megszűnjék az ellenem való zúgolódásuk, hogy ne haljanak meg.| Jer 1:11 Majd azt mondta nekem az Úr: Mit látsz, Jeremiás? Azt feleltem: Mandulavesszőt látok. Erre azt mondta nekem az Úr: Jól láttad, mert gondom van igémre, hogy beteljesítsem azt.

[2] Mind a haton mandulavirágok voltak. De a hetedik középső ágon, a Krisztus szellemét szimbolizálón viszont nem volt egy sem (II. Móz 25. és 37.fejezet).