Pál tövise
Pál írja a korinthusi gyülekezetnek, hogy tövis adatott a testébe, hogy ne bízza el magát a kijelentések hatalmas volta miatt.
1.Kor. 12. 7-9.
Félek azonban attól, hogy valaki többet tulajdonít nekem, mint aminek lát engem, vagy amit hall tőlem, már a leleplezéseknek feltűnő mértéke miatt is! Ezért, hogy fel ne fuvalkodjam, tüskét kaptam a húsomba, Sátán angyalát, hogy ököllel verjen engem, hogy fel ne fuvalkodjam. Háromszor esengtem emiatt az Úrhoz, hogy távozzék el tőlem, de azt mondotta nekem: „Elég neked a kegyelmem, mert az Én hatalmamat erőtlenség teszi bevégzetté.” (Csia-ford.)
Sokan úgy értik ezt a részt, hogy Pálnak egy betegséget adott Isten azért, hogy megfegyelmezze. Ráadásul hiába imádkozott Pál háromszor is, az Úr nem vette el tőle a tövist. Túl azon, hogy ez az értelmezés nem felel meg az evangélium örömüzenetének, sem az eredeti görög szöveg közeli olvasata, sem a szövegösszefüggés nem támasztja alá, sőt van olyan ószövetségi ige, amely alapján könnyű megértenünk ezt az igét.
Az eredeti görög szöveg nem azt jelenti, hogy „tövis adatott a testembe”. Az „edoté moi szkolopsz té szárki” helyesen úgy fordítható, hogy „tövis adatott nekem a test számára”. Tehát a tövis nem benne van Pál testében, hanem a szárx, a testi természet számára adatott neki. Ez a tövis pedig a sátán angyala volt. Az angyal célja sem pontosan lett fordítva, ugyanis a koláfidzó ige nem gyötör értelemben használatos, hanem azt jelenti, hogy arcul üt, pofoz. Tehát az angyal tevékenysége egyáltalán nem a megbetegítés volt, hanem Pál folytonos verése, amit bőségesen igazol az ApCsel is.
Pál hiába könyörgött, azt mondta neki Isten, hogy elég neki az ő kegyelme, MERT az ő ereje, az ember erőtlensége által végeztetik el. Vagyis amikor az ember erőtlen és mégis véghezviszi, amit Isten akar, akkor egyértelmű, hogy Istené a dicsőség. Pál ezt jól értette, ezért mondta, hogy ő az erőtlenségeivel dicsekszik inkább, semmint hogy a bölcsességével, ismeretével. Az erőtlenségre használt görög kifejezés az ásztheneiá egyébként jelent betegséget is, sokszor így is fordítják az újszövetségben. Azonban a tizedik versben Pál részletesen kibontja, hogy mik ezek az erőtlenségek: bántalmazások, nyomorúságok, üldözések és szorongattatások, mégpedig a Krisztusért. Tehát szó sincsen betegségről, hanem a sátán angyala hozott létre olyan helyzeteket, ahol Pált megverték, bebörtönözték, elüldözték, hazugságokat terjesztettek róla.
A harmadik bizonyítékunk pedig a Bírák könyvének második fejezetében található. Isten azt mondta Izráel fiainak, hogy amiért szövetséget kötöttek a Kánaán eredeti lakóival, nem rontották le az oltáraikat, nem űzi el ezeket a népeket előlük. Sőt tövissé teszi az oldalukban és isteneik pedig csapdává lesznek. Mit jelentett itt a tövis? Nem betegséget, hanem azt, hogy a Kánaán különböző népei sokszor leigázták Izráel fiait, kifosztották őket, szolgáikká tették őket.
Ezek után bátran kijelenthetjük, hogy a tövis, ami Pál teste számára adatott nem betegség volt. Akár hova is ment Pál, mindig felfordulás lett, amikor elkezdte hirdetni az evangéliumot (Bérea kivételével), megverték, üldözték, és nyomorgatták.