-
Boldog szerelemtől, a “hányok tőled”-ig.
(Az írást erősen inspirálta Görbicz Tamás: “Az álkeresztények” c. tanítása.) Sokan vagyunk, akik hívőként hatalmas tűzzel, szenvedéllyel indultunk Jézussal.Szeretni, szolgálni Őt és az övéit. Azonban később ez a tűz, szenvedély lelohadt, megkopott.Nem csak a hívők, hanem a gyülekezetek, közösségek életében is végbemehet ez a folyamat. A lázas, szerelmes állapot után megfáradás, kompromisszumok, kiégettség, sőt zavar és hamis értékrend is létrejöhet. Egészen addig, amikor már hallani sem akar egykori szerelmeséről az ember. A Máté 16.18 azt írja, hogy az egyházat, eklézsiát Jézus építi.“Erre a sziklára fogom (ÉN!) felépíteni az eklézsiámat, és a halál erői sem lesznek képesek azt legyőzni.” Nem a vezetők, nem a szervezet, nem az intézmények és nem is…
-
Megparancsolom: „Szeress!!!”
Nemzedékekkel ezelőtt egy Ausztráliában fogvatartott életfogytiglanos elítélt, nem bírva a szörnyű körülményeket, brutálisan meggyilkolta egyik társát.Mikor tette okát tudakolták, elmondta, hogy azért tette, mert így kivégzése előtt meggyónhatja bűneit, a pap feloldozza, tehát a Mennybe kerül.Más módon nem látott erre lehetőséget.Hamlet az egyik jelenetben azért nem végez apja gyilkosával, mert az éppen imádkozik és nehogy ezért megússza a poklot.Láthatóan erkölcs és vallásos cselekedetek állnak a gondolkodás centrumában. Azonban a Biblia szerint sem törvények, sem cselekedetek nem tudnak üdvösségre vinni. A törvény arra vezet el, hogy nem szabályokra, elvárásokra, hanem megváltóra van szüksége az embernek.Mert nem is a jó emberek üdvözülnek, hanem az újjászületettek.Az újjászületés által váltunk isteni természet részeseivé, egyfajta…
-
Jeruzsálemben.Hát kicsoda ez a Jézus?
Jeruzsálemben vagyok. Egész nap a várost jártam.Estére az az érzés kerített hatalmába, hogy itt minden Jézus körül forog.A vallásos zsidóság, a judaizmus azért, mert vele szemben definiálja magát elsősorban, úgy látom. Hogy templom nélkül, áldozati rendszer nélkül, szinte ellehetetlenülve folytatni kell az ószövetséget, hiszen az nem lehet, hogy Jézus a Messiás. Még nem jött el még várni kell a Messiásra.Az iszlám az Ószövetséget is csak Izsákig fogadja el, onnan már Izmael vonalán halad Mohamedig és tovább.Jézust pedig, bár prófétának látja, de nem annak aki, nem feltámadott Messiásnak.Az ezer féle-fajta keresztény hívő, atyafiaink egyike a köveket csókolgatja, másikuk ugyanazt, ugyanakkor, ugyanúgy végigcsinálja nap, mint nap, mások harcolnak, szellemben imádkoznak, extázisba esnek…
-
Az irigység. Hogy engedheti ezt Isten, ha igazságos?
Máté 20-ban olvassuk a béresek példázatát.Azok, akik az egész napot végigdolgozták ugyanannyit kaptak, mint akik csak egyetlen órát dolgoztak estefelé.A hajnaliak felháborodtak. Semmi kár nem érte őket ugyan, megszerződött bérüket kapták meg. Mi bántotta őket? Az, hogy akik nem verejtékeztek, nem izzadtak, nem fáradtak el, ugyanannyit kaptak mint ők.A gazda gonosz szemnek nevezi a felháborodásuk mögött rejtőző erőt.Pál a Galata 3-ban beszél arról az erőről ami visszakényszerítette a gyülekezetet a szabályok, a törvény, az Istennel való üzletelés alá. Az itt található kifejezés ugyanúgy, mint a gazda szavai, a gonosz szemre és az irigységre utal; „baszkainó-boszorkányság”. A kegyelem meghökkentő. A kegyelem, a megigazulás szabadsága irigységet vált ki.Nem fog Isten jobban szeretni…
-
Éhes világ, éhes egyház.
Képzeljünk el egy nagy családot. Több iskolás gyereket, akik a hosszú tanítási nap vége felé még nagyot labdáztak, fociztak játszótéren, vagy az iskolaudvaron. Majd hazaérkeznek és mert a menza ehetetlen, nagyon éhesek és nem is túl tiszták. Otthon anyukájuk türelemre inti őket. Még takarít. Apa nagyon igényes a tisztaságra, meg szigorú is. Hát anyu egész nap takarított és még nem végzett. Le kell mosni az ablakokat, a könyvespolcon minden könyvet portalanítani. Addig nincs ebéd. Szól a gyermekeknek is. Menjenek szépen tisztálkodni, a ruháikat keféljék csak le, cipőiket tisztítsák meg, mert majd ellenőrzi. Haj, köröm, ruha, minden tiszta-e? Ja, hogy jött velük még két barátjuk is? Hát ők is…
-
Isten ítélete a világon – vagy mégsem?
Két hete itthon van az egész család. Home office, távoktatás, Tesco rendelés, pihenés, alvás. Közben nézegetem a neten, hogy keresztények hogyan vélekednek a koronavírusról. Vannak, akik kiegyensúlyozottan, de sokan az apokalipszis eseményeit vízionálják, illetve úgy látják, hogy a pandémia Istennek a világot, vagy éppen az egyházat sújtó ítélete. Ítélet! Némelyek élvezettel mondják ki ezt a szót. Szinte kéjelegnek benne. Isten odacsap, lerombolja a gonoszok építményét, a langyos hívők kártyavárait. Milyen jó lesz, végre a bűnösök megkapják a magukét. Az engedetlen hívők végre jól megijednek, beállnak a sorba és engedelmeskednek az elöljáróiknak. Jól hangzik… legalábbis a testnek, de nem tükrözi az igaz valóságot. Róma 5:8-11 (RÚF 2011)Isten pedig a hozzánk való…
-
„Mi tudjuk, hogy az az ember bűnös…” – a vezetők felelőssége
A János evangéliumában a 3. fejezetben jelenik meg Nikodémus, a júdeaiak egyik szellemi, vallási vezetője. Jn. 3. 1.-2. A farizeusok között volt egy Nikodémus nevű ember, a zsidók egyik vezetője. Eljött Jézushoz éjjel, és azt mondta neki: Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul, mert senki sem tehet ilyen jeleket, amelyeket teszel, csak ha az Isten van vele. A 7. fejezetből kiderül, hogy farizeus volt, később az is, hogy a Szanhedrin tagja. Egy közösség, hatalmi csoport képviselőjeként mutat rá az ige. Ez azért fontos mert a 2. versszak állítmánya: „TUDJUK, hogy Istentől jöttél tanítóul és Isten van veled,” erre a vezetői csoportra, közösségre utal. Ők „TUDJÁK” hogy Jézust Isten küldte, üzenete…
-
„Kegyelem” evangéliuma?
Apcs. 14. 3. Ennek ellenére hosszabb időt töltöttek ott, bátran szóltak az Úrban, aki bizonyságot tett kegyelmének beszéde mellett, és megadta, hogy jelek és csodák történjenek kezük által. Kegyelmének beszéde =λόγῳ τῆς χάριτος Mi volt ez a „kegyelem beszéde”? Ikóniumban hirdették a kegyelem beszédét a zsinagógában és az igehirdetés eredményeként zsidóknak és görögöknek sokasága lett hívő. Kiben hittek? Hát Jézus Krisztusban. Miért tudtak hinni Benne? Mert az evangéliumot hallották. Mit nevez tehát a „kharisz logoszának”, a kegyelem beszédének az Apcsel.? Az evangéliumot. Az evangélium a kegyelem beszéde. Manapság sok gúnyos megjegyzést hallok arról, ha valaki a görög szöveg vizsgálatával érvel a kegyelem mellett. Mondják „szétbogarássza, szálazza, turkálja” a szöveget.…
-
„Vasszív” tizedes
A rendőr kollégái körében is hírhedt volt szigoráról. „Vasszívű”-nek hívták a háta mögött. A rendőr tudott a ráakasztott névről és titokban nagyon is tetszett neki. Razziáknál, előállításoknál hamar eljárt a keze, modora pedig még munkatársaival szemben is fenyegető volt. Rövid tőmondatokban, szleng-kifejezésekkel kommunikált:„Hiába gizdulsz, csávókám…” meg: „Csináld, amit mondok, előttem csak droid vagy.”Persze a filmek ihlették erre a leginkább. Beleszeretett a kemény, durva zsaru imidzsébe. Gyakran memorizálta az ellesett mondatokat, viselkedési sémákat. Addig-addig játszotta ezt a szerepet, míg végül belenőtt, megváltozott. A rendőr még nem ölt embert. Ez még hiányzott a teljes mimikrihez, de a valóban élet-halál élességű szituációkhoz nem fűlt a foga. Vasszív tizedes a közúti ellenőrzéseket szerette a…
-
Akkor a kegyelem alatt nem is számít a bűn?
Róm 6. 1. Mit mondunk tehát? Megmaradjunk-e a bűnben, hogy a kegyelem annál nagyobb legyen?2. Távol legyen: akik meghaltunk a bűnnek, mimódon élnénk még abban? Amikor Pál tanított a kegyelemről, mindig felvetődött a kérdés: Ha Isten nem a morális és szellemi teljesítményünk szerint bánik velünk, akkor élhetünk nyugodtan bűnben? Nagy igazság van abban az állításban, hogy akiben ez a kérdés még soha nem fogalmazódott meg, az soha nem hallotta, vagy nem hallgatta még a valódi evangéliumot, a kegyelem evangéliumát. A válasz a kérdésre természetesen az, hogy nem. Ne maradjunk meg a bűnben! Pál két fundamentális okot említ. Az egyik, hogy halottak vagyunk a bűnnek. Ez, egy elvégzett tény, és az…