Csillag-szilánkos, megfáradt nyár éjszaka.Hozzám simul egy álom, a Hold illata.Feje vállamon, hátam érzi két kezét,Közel jöttél most, te Hold-illatú, te szép. Albumot nyit a sötétség,Köd, sok mélyre merült szépség.Gyermekarcok és mosolyok. Az éjszaka a paplanom,Nézegetek, és lapozok. Képet hallok, látok zenét,Múltból bomló ősi mesét. Kettő volt, de egy lett immár.Mesét nézek, hogy muzsikál. Te szép, te Hold-illatú,Megyek már! Itt maradok. Mert muszáj.Az élet szép, de néha fáj.