(Képeslap Izraelből 7.) A Falnál ülök és ezek jutnak eszembe: Jeruzsálemet többször lerombolták. Mark Twain is járt Jeruzsálemben valamikor régen. Kis piszkos falunak írja le. Nehéz volt elhinnie, hogy ez volt, hogy ez lesz Isten városa. Ma Jeruzsálem jelentős város újra. Gyerekek játszanak, fiatalok házasodnak, öregek bicegnek, öröm, ének, civakodás, indulat, kiabálás, béke és harag. Mind. A Város újra él. Ezékiel látomása a feltámadó holtakról szemünk előtt teljesedik. Több is. Mindenféle etnikumok, népek jönnek ide az Úr miatt. Egyeseknek még Adónai, nekünk már Jeshua. Nem természetes ez. Mennyből vezérelt folyamat. A Szentírás logikájával folytatva: Ha ez megtörtént, Jézus és Jeruzsálem feltámadt, mennyivel inkább be fog teljesedni az a sok csodás…

(Képeslap Izraelből 6. Silo) Valójában kegyelemben élt, de nem vette észre. Hitt, férje szerette, de hiányban élt és e hiányra fókuszált. Szomorú, frusztrált volt. Különösen, ha elmentek a gyülibe, a silói szövetség sátrához. Ott érezte magát igazán terméketlennek. Peninna, a termékeny tesó (Elkána másodfelesége, vetélytársa), folyamatosan bántotta, ingerelte, őt. Anna ugyanis meddő volt. Élete egy fontos és nagyon transzparens részén nem tudott gyümölcsöt teremni. Pedig mennyire akart! Férje vígasztalni próbálta, de hitet, bizalmat Isten kegyelmében nem épített benne. Peninna meg az Anna számára jelenleg teljesíthetetlen elvárással kínozta, ítélgette, törte össze önbecsülésését. Ugye, milyen ismerős? „Nem vagyok elég szent, elég engedelmes, nem termek olyan húsos látható gyümölcsöket, mint XY tesó, vezető…Holott…

a gyenge a legerősebb, és ami nem szép, az a szép… (Képeslap Izraelből 5.) Amikor Sámuel Isai fiai közül királyt készült felkenni, szólt hozzá Isten: „Ne azt nézd, ami a szemed előtt van, mert én nem azt nézem. Láss mélyebbre.” Így nem a legdélcegebb, hanem a legkisebb srác lett a király. A Dávid. Elizeus egy egész hadsereget fogságba ejtett egymaga. Jézus istállóban született, nem a jeruzsálemi Rózsadomb elnöki palotájában. Tanítványai nem Szanhedrinből származtak, hanem galileai halászok voltak. Folytathatnám hosszan… Az egyik legerőteljesebb hatás, ami ért ezen az úton Izraelben, az a felismerés, hogy a leghétköznapibb, a legemberibb, abszolút nem magasztos körülmények között és hétköznapi emberekben született meg az új világ…

(Képeslapok Izraelből 4). Péter, a nagy fogadkozós, nem jól ismerte magát. Letagadta Jézust egyszerű emberek előtt. Szólt a kakas, ő meg összetört. Harmadnap versenyt futott Jánossal az üres sírhoz. Aztán mégis visszament halászni. Nem gondolta, hogy hiányozna Jézusnak, vagy hogy alkalmas lenne Őt hirdetni. Jn 20. Hát szépen halásznak, de nem fognak semmit. Csalódottan eveznek a part felé. Ekkor egy hang rájuk kiált: „Gyerekeim, van ennivalótok?” Bizony nem volt. Akkor folytatta: „Dobjátok csak ki a hálót!” Ez ismerős volt. Megtették. Nagy fogás lett. János így szólt; Azta! Ez az Úr! Erre Péter gyorsan felöltözött (?hmmm..), fejest a vízbe és úszott egyenesen ahhoz a valakihez, akit szeretett, de akit elárult pár…

(Képeslapok Izraelből 3.) Caesarea Maritima Júdea mesterségesen létrehozott kikötője volt. Heródes király akarata, ambíciója szülte. Nem természetes kikötő volt. Heródes imponálni, hízelegni akart a várossal Caesarnak. (Tiszaújváros a Szentföldön) A hatalom szeretete és saját megalomániája vezette. Megépült a város, a kikötő. A hatalmas Római Birodalom tengeri kapuja tárult ki benne különféle nemzetek, etnikumok számára. Ide Caesareába érkezett el Péter apostol igehirdetésekor a Szent Szellem Cornélius római százados testére, szívébe, családjába. A jeruzsálemi pünkösd után ez a nem zsidók, a nemzetek, a népek pünkösdje volt. Világossá vált, hogy nyitva van az üdvösség és az Istennel való természetfeletti kapcsolat a különböző nemzetek fiai számára is. Direkt és kerülő út nélkül, hogy zsidóvá…

(Képeslap Izraelből 2.) Kora reggel van. Lebegek a Földközi-tenger vizében, mint egy parafadugó. Folyékony nyugalom a víz. Ringat. A tenger a Biblia szerint ellenséges közeg, kiszámíthatatlan. Hozzám azonban most szelíd és pihentető. Az ember földi élete jut eszembe. Veszélyes ugyan, de szépséget, örömöt is ajándékozó. Belemerülés valamibe, amit nem kértünk, de egyszer csak körülvett minket. Néha meg ringatózás, lebegés, játék a szabadságában. Mint a tenger most. Voltak viharok, jöttek rémisztő hullámok, mélységbeli ragadozók. Volt kínlódás, volt, amikor a körülmények, események játszottak velem. Most, mintha egy kéz tartana. A víz színén, a körülmények ringatásában. Nincs félelem. A bizalom az elengedés édes, őszi gyümölcsét termi éppen. Mert valahogy mindig véget értek a…

1. (Netanja) Szegénység szennylepleiben én nyughatatlanul bolyongtam, sírt, mint a gyermek, a szivem, víg nép közt egyedül borongtam. Hol az ágy, melyben megpihen e fáradt lélek? – Kiáltottam: Smá Jiszróel! És leste szolga a szavam, selyempárnán, hűséges nővel számláltam marhám, aranyam, gyarapodtam ésszel, erővel s amikor adtam, boldogan mondtam magamban s emelt fővel: Smá Jiszróel! És most is akármi jöhet, dicsőség, sok pénz, nagy betegség; akárki vethet rám követ és bár halálos ágyam vessék, a véghetetlen szeretet szavát kiáltom, bármi essék: Smá Jiszróel! József A. ebben a kevéssé ismert versében is valami nagyon lényegeset mond el. Talán a leglényegesebbet: Szeresd, mert Egyetlen! Egyetlen, aki akkor is szeret, amikor a legméltatlanabbnak…

Kérést szeretnék megfogalmazni azokhoz magyarokhoz, akik Magyarország határain kívül élnek és a magyarországi választásokon szavazni szándékoznak. Nem tudok politikusként gondolkodni, de érzek felelősséget a magyarok iránt, határon innen és túl is. A szétdarabolt magyarság egymás iránti viszonya sem közömbös számomra. Kérem gondoljanak bele: Ha mi magyarországiak szavazhatnánk azoknak az országoknak a választásain, amelyekben határon kívül élő magyar barátaink, önök élnek, annak milyen hatása volna Magyarország mindennapjaira? Szinte semmi. Önök megtehetik, hogy szavaznak a magyar országgyűlési választásokon. A magyar választásokon leadott szavazataiknak milyen hatása lesz azokra az államokra, ahol most önök élnek? A jogrendjükre, a közállapotokra, az emberek hangulatára, lehetőségeikre, külpolitikájukra, a tej árára, a gyerekek, a betegek biztonságára? Szinte semmilyen…

Mt. 11. 18-19:“Jézus részeges és betegesen falánk, bűnösök haverja, Keresztelő János démonizált. Ezt a bölcsességet a fiai igazolják.” (Hebraizmus: A bölcsesség, az állítás fiai az érvek.) Nem a tettek, tények alapján mérlegelnek hanem a hazug, megbélyegző, karaktergyilkos állításaikat alátámasztó érveik igazolják a hazugságot követőik szemében. A propaganda.Ez ölte meg Jézust is. Nem Goebbels, vagy Finkelstein találta ki, hogy az elég sokat mantrázott, gyűlölet-keltő hazugságot sokan el fogják hinni, hanem ismerték az ókori farizeusok, a vallásos csalók is. Az eleget ismételt hazugság hitet hoz létre.A teljesen ellentétes, ordító tények ellenére is. Hatalom kell hozzá és megfélemlítés, ellenség-kép. Elém került a napokban a Hetek Youtube-os verziója. M. Péter “tudósítása”.Nagy ívben kerülöm már…