Evangélium
-
Az Istentisztelet. 3. (hétköznapok az első egyházban)
Az Istennel való gyülekezeti csoportos és egyéni közösség szempontjából nagyon fontos igazságok vannak a Korinthusiakhoz írt első levélben. Az Úrral való személyes és csoportos, gyülekezeti együttlétet a szellemi és testi paráznaság ellen-és gyógyszereként is bemutatja ez a levél. A test illegális szexuális vágyainak ellenszereként a 6. fejezet16.-17.: Avagy nem tudjátok, hogy aki paráznával egyesül, egy test vele? Mert – az Írás szerint – ők ketten egy testté lesznek. Aki pedig az Úrral egyesül, egy lélek ővele. Az „egyesül=kollaó” görög szó jelentése: hozzátapad, eggyé válik, ragaszkodik. A paráznasággal (porneia) állítja ellentétbe az ige. Amint a szexuális bűnöket az ember általában rendszeresen, ismétlődően követi el, mert ez szenvedély és függőség is,…
-
Az Istentisztelet. 2.
Apcs. 2. 42. És állhatatosan kitartottak az apostolok tudományában és a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban. Négy elemet látunk a jeruzsálemi kihívottak közös összejövetelein: Tanítás, testvéri közösség, úrvacsora és imádkozás. A jelenlegi egyházi gyakorlatban e négy elemből az első működik, de mereven, a szolgáló, vagy felettese elképzelését, tervét, gyakran emberi célokat követve, többnyire nem sok inspirációval. A Szent Szellem gyümölcseiből való részesedés, a testvéri közösség a szigorú programszerűség és a szervezet-centrikusság miatt csak jelzés-szerűen. (Vannak közösségek, ahol már az elvont „Gyülekezet”-eszmét szolgálják, ironikusan, az intézmények és a szervezet cseppet sem elvont, nagyon is kézzelfogható érdekeit követve. Az Úr akaratát a szervezet érdekeivel azonosítva az egyes ember egyre…
-
A megkoronázott vírus. Az emberi test. 2.
Az előző rész zárógondolatához még hozzátennék egyet: Mélységesen igazságtalan, és szemforgató okoskodás az, amikor a kegyelem evangéliumát hirdető közösségekben jelentkező bajokat, hívők bűnbeesését a hirdetett üzenetnek, a kegyelem hirdetésének tulajdonítják. Azt mondván, az üzenet következménye az erkölcsi defekt. Ám a hagyományos, teljesítmény-centrikus törvényt, szabályokat képviselő gyülekezetekben történő bűnöket, viszont pont a hirdetett üzenet ellenére megtörtént, sajnálatos esetként értelmezik. Sőt még azt is figyelembe kell venni, hogy a kegyelmet hirdető közösségekben sokkal nyíltabban és hamarabb világosságra kerülnek a bűnök, míg a szabályokat, törvényeket emberi teljesítményt követelő közösségekben a félelem, és a megfelelés kényszere miatt, sokkal nagyobb a rejtőzés és a képmutatás. Jézusban való hitünk és az Ő halálával, eltemettetésével, feltámadásával…
-
Koronás vírus???
Az emberi test 1. A kultúrák az emberi testet nagyon eltérően ítélték meg. A görög és római civilizáció ugyanúgy kultuszt épített ki körülötte, mint napjaink nyugati társadalmai. A keresztény gyökerű vallás uralta évszázadokban viszont szinte a gonosszal azonosították, és korunkban is vannak vallások melyekben, különösen a női test, maga a romlás eszköze. A hívők gondolkodása is gyakran e két szélsőség között ingadozik. Nézzük meg, mit mond Isten beszéde az emberi testről. Az ember teremtéséről 1Mózes 1. beszél először a 26-27 versszakban. És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön…
-
„Mi tudjuk, hogy az az ember bűnös…” – a vezetők felelőssége
A János evangéliumában a 3. fejezetben jelenik meg Nikodémus, a júdeaiak egyik szellemi, vallási vezetője. Jn. 3. 1.-2. A farizeusok között volt egy Nikodémus nevű ember, a zsidók egyik vezetője. Eljött Jézushoz éjjel, és azt mondta neki: Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul, mert senki sem tehet ilyen jeleket, amelyeket teszel, csak ha az Isten van vele. A 7. fejezetből kiderül, hogy farizeus volt, később az is, hogy a Szanhedrin tagja. Egy közösség, hatalmi csoport képviselőjeként mutat rá az ige. Ez azért fontos mert a 2. versszak állítmánya: „TUDJUK, hogy Istentől jöttél tanítóul és Isten van veled,” erre a vezetői csoportra, közösségre utal. Ők „TUDJÁK” hogy Jézust Isten küldte, üzenete…
-
Nő és férfi 2.
Krisztus tehát lemondva mennyei dicsőségéről, komfortjáról, emberként utánunk jött, elhagyva az Apjával való zavartalan tökéletes közösségét. Mi oka volt erre? Mi késztette őt erre? Emberi ésszel el nem gondolható tettének semmi más oka nem lehetett és az ige állítása szerint nem is volt, csak a szeretet. (Valóban úgy vélem, hogy emberi értelem olyan történetet, mint az evangélium, soha nem volna képes kiötleni. A vallásos sem. Ezért maga az evangélium sztorija is bizonyítja, hogy nem földi eredetű.)Isten szenvedélyes féltékeny szeretetéhez csak egyetlen emberi lélek- tudat- érzelmi állapot hasonló ez pedig a szerelem lángolása. A férfi és a nő megteremtésekor Isten egyik célja a szerelem, az isteni szeretet, az agapé felismertetése volt.…
-
Az az idegesítő kegyelem.
Galata. 5. 11. Én pedig atyámfiai, ha még a körülmetélést hirdetem, miért üldöztetem mégis? Akkor eltöröltetett a kereszt botránya. (botrány =szkandalon-skandalum) Az ige a „kereszt botrányáról” beszél, abban az összefüggésben, hogy amennyiben a régi, teljesítményalapú vallást hirdetné Pál, akkor nem lenne szó a kereszt botrányáról. Botránynak fordítva a „szkandalon” szó szerepel, amely azt jelenti, hogy kihívás, bűnre csábítás, felháborítás, botrányokozás, idegesítés, nyugtalanítás, zaklatás, dühítés, és meghökkentés. Haragot, ellenkezést kiváltó dolog ez. Botrány és csapda. Megütközés, megbotránkozás kiváltója. Mi a kereszt botránya? Meggyőződésem hogy az a gyümölcs, amit az a két durva fagerenda termett meg az emberiség számára, melyen Jézus meghalt értünk.A gyümölcs pedig, az evangéliumban megjelent ingyenes kegyelem, melyben…
-
Nő és férfi. 1.
A megtérés kifejezés az Újszövetség eredeti nyelvén a gondolkodásmód megváltoztatását jelenti. A világképünk, gondolkodásunk tele van nem tudatos elemekkel, rutinokkal, ahogyan értelmezzük, szemléljük a dolgokat. E rutin forrása a tradíció. Nemzeti, családi, etnikai, kulturális és gyülekezeti. Nem egyszerű a változás, a megtérés az Isten szerinti világképhez gondolkodásmódhoz!Hasonló az elménk, a lelkünk a forgalmas vasúti csomópontokhoz, ahol rengeteg sínpár találkozik, és a váltótól, a váltó kezelőjétől függ, hogy a szerelvény melyik irányba folytathatja útját. A tradíció sok sínpárt fektetett le a lelkünkben kisgyermekkorunk óta. Amikor Isten egy témát, igazságot megvilágít és elindul Tőle a szerelvény, hogy elhozza életünkbe rakományát, áldásait, akkor sűrűn előfordul, hogy a csomóponthoz érkezve, egy régi sínpáron fut…
-
„Kegyelem” evangéliuma?
Apcs. 14. 3. Ennek ellenére hosszabb időt töltöttek ott, bátran szóltak az Úrban, aki bizonyságot tett kegyelmének beszéde mellett, és megadta, hogy jelek és csodák történjenek kezük által. Kegyelmének beszéde =λόγῳ τῆς χάριτος Mi volt ez a „kegyelem beszéde”? Ikóniumban hirdették a kegyelem beszédét a zsinagógában és az igehirdetés eredményeként zsidóknak és görögöknek sokasága lett hívő. Kiben hittek? Hát Jézus Krisztusban. Miért tudtak hinni Benne? Mert az evangéliumot hallották. Mit nevez tehát a „kharisz logoszának”, a kegyelem beszédének az Apcsel.? Az evangéliumot. Az evangélium a kegyelem beszéde. Manapság sok gúnyos megjegyzést hallok arról, ha valaki a görög szöveg vizsgálatával érvel a kegyelem mellett. Mondják „szétbogarássza, szálazza, turkálja” a szöveget.…
-
A hitről 2.
Ábrahám nem olvasott K. Hagint, nem hallgatott hit-tanitókat, nem volt képben a hit teológiai tartalmát illetően. Bízott Istenben, mint egy gyerek „apuban”. Mára a hit a hívők fejében gyakran teológiai fogalom lett, és így nem működik. A hit elszakadt a személytől, cél és feltétel lett, de Ábrahám csak rácsodálkozott Istenre, és „hopp!”, ott is volt az bizalom benne, ami a hit atyjává tette. A mi Istenünk ugyanis olyan személyiség, akivel ha találkozunk, könnyű, magától értetődő dolog megbízni benne. Ebben a gyermeki bizalomban ott van a feltámadásban való hit csírája is, annak pontos tudása, megvallása nélkül is, hiszen a körülmények, az érzékelés, a tapasztalati valóság üzenete ellenére bízik Isten ígéretének a…