Gyülekezet, közösség

  • Gyülekezet, közösség,  Házasság-család,  Hitéleti írások

    Szeretet – házasság 4.

    Ebben a részben szeretnék röviden reagálni a kommentekből kibontakozó látásokra, illetve tovább evezni egy új területre. Érdemes kicsit belemélyedni az ember teremtésének leírásába, hogy tisztábban lássuk a férfi és a nő megalkotásának a célját. A Biblia az ember teremtését két egymást kiegészítő módon írja le. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az egyiket a másik rovására, mert akkor lényeges aspektusokat nem fogunk megérteni. E két leíráson kívül fontos észrevenni azt a változást is, amit a bűn hozott az ember életébe. 1 Mózes 1:26-28. (RÚF 2014) „Akkor azt mondta az Isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá: uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a jószágokon, az összes vadállaton és az összes…

  • Gyülekezet, közösség,  Házasság-család,  Hitéleti írások

    Szeretet – házasság 3

    Több dologról szeretnék még írni a házasság témájában. Az előző írásommal kapcsolatban, egy kommentben valaki említette, hogy a nőknek meg kellene tanulniuk azt, hogy egy férfihoz hogyan kell viszonyulni, és ezzel kapcsolatban az arab világot hozta példaként. A nők elnyomása a történelemben valószínűleg a kezdetek óta tart. Elenyésző kivételtől eltekintve mindenütt patriarchális társadalmi berendezkedés alakult ki, amelyben a nőket elnyomják a férfiak. Ma ebben éppen az arab világ, az iszlámon alapuló társadalmak járnak élen. Nyilván sokkal könnyebb az élete egy férfinak egy magát teljesen alárendelő, az elnyomáshoz már hozzászokott nővel abból a szempontból, hogy nem kell meggyőzni a feleséget, nem kell szembenézni váratlan ötletekkel, a férfi bármit is talál ki,…

  • Gyülekezet, közösség,  Házasság-család,  Hitéleti írások

    A szeretet – házasság 2

    A legutóbbi írásom után többen hiányoltak olyan fontos dolgokat a házasággal kapcsolatban, amikről nem írtam. Sajnos két oldalban nem fér bele minden. Talán tíz oldal is kevés lenne. Ezért a mostani írásom sem fog minden igényt kielégíteni. Kaptam olyan kérést is, hogy ki kéne egyensúlyoznom, amit a múltkor írtam. Gondolkoztam rajta. Értem én sok férfi frusztrációját, akikkel tényleg hajmeresztő dolgok történtek a házasságukban, de azt továbbra is fenntartom, hogy elsősorban a férfin múlnak a dolgok, hisz ő a fej. Amikor ezt állítom, akkor azt is feltételezem, hogy a feleség együttműködő és nem obstruálja a házasságot. Viszont úgy döntöttem, hogy a felszín kapargatása helyett továbbra is mélyre ások, különben sosem lesz…

  • Gyülekezet, közösség,  Hitéleti írások

    A Biblia értelmezése

    Most egy olyan témáról szeretnék írni, ami a gyülekezeti lét után jött fel bennem. Miért van az, hogy olyan kevés ember van, aki érti a Bibliát? Miért van az, hogy a Biblia ugyanazon mondatait két ember homlok egyenesen különbözőképpen értelmezi? Néha a gimnáziumi irodalomórák verselemzései jönnek vissza, amikor különböző pásztorok véleményeit hallom ugyanarról a néhány versszakról: vajon mit akart a költő mondani? Miért van ez? Mózes, a próféták, az apostolok szándékosan homályosan fogalmaztak, hogy nehezen legyen érthető az írásuk? Ennek így semmi értelme nincs. Nem az lenne Isten célja, hogy megértsük, hogy mit akar nekünk mondani? Meggyőződésem, hogy a hiba nálunk van, még pedig az, hogy nem úgy olvassuk a…

  • Evangélium,  Gyülekezet, közösség,  Hitéleti írások

    Mi megyünk, vagy Ő akar jönni?

                                         Zsoltárok 24    1  Dávid zsoltára.; Az Úré a föld s annak teljessége; a föld kereksége s annak lakosai.   2  Mert ő alapította azt a tengereken, és a folyókon megerősítette.   3  Kicsoda megy fel az Úr hegyére? És kicsoda áll meg az ő szent helyén?   4  Az ártatlan kezű és tiszta szívű, aki nem adja lelkét hiábavalóságra, és nem esküszik meg csalárdságra.   5  Áldást nyer az Úrtól, és igazságot az üdvösség Istenétől.   6  Ilyen az őt keresők nemzetsége, a Jákób [nemzetsége], akik a te orcádat keresik. Szela.   7  Ti kapuk, emeljétek fel fejeiteket, és emelkedjetek fel ti örökkévaló ajtók; hadd menjen be a dicsőség királya.   8  Kicsoda ez a dicsőség…

  • "Hiperkegyelem",  Evangélium,  Gyülekezet, közösség,  Hitéleti írások

    A Biblia értelmezése, avagy, Igazán az éber, kinek nyelve héber.

                                    Fiatal hívőként szerettem volna, ha a Biblia szövege olyan egyértelmű lenne, mint egy logikus német filozófiai írás, vagy orvostudományi értekezés.  Nem is értettem, hogy Isten miért nem a kétszer kettő egyértelműségével közölte minden igazságát? Miért vannak különféle értelmezések, teológiák? Miért nem volt egyértelműbb Isten? Nagyon kevés olyan tényként, vagy definícióként rögzített igazságot találunk a Bibliában, melynek csak egy magyarázata értelmezése lehet. Ilyen a teremtés ténye, hogy Isten teremtette a világot. (A hat nap értelmezése, aztán, hogy kész fajokat teremtett, vagy használt valamiféle evolúciót, az máris viták tárgya). Ilyenek még a történelmi tények, melyeket a Biblia rögzített, aztán Jézus Krisztus halála és feltámadása és ilyen, hogy az ember igazzá a…

  • Elvárás és ellátás,  Gyülekezet, közösség,  Hitéleti írások

    Túl a meghasadt kárpiton. 2.

    A hit, a bizalom általi igazzá válásunk nyit ajtót az újszövetségi kegyelemre és ez is tart meg benne, ezért védelmeznünk kell magunkban, és környezetünkben ezt az igazságot. Csak a megigazulás tartja nyitva az ajtót a Mennyre. Csak a megigazulásunk hite akadályozza meg, hogy a törvény, a szabályok, a rendszerek, a vallás farizeusai újra összevarrják a kárpitot előttünk. Mózes mit tett azért, hogy ragyogjon az arca? Semmit. Az Úrral időzött. Zákeusnak tartott-e erkölcsprédikációt Jézus? Mutogatta-e a kőtáblákat neki, hogy megváltozzon, ráolvasta-e bűneit, hogy bűnbánatra jusson? Nem történt semmi ilyen. Pár órát együtt volt Jézussal, akinek jelenléte, dicsősége besugározta a szívét és megváltozott az apró jerikói „pénznyelő”. Parancs nélkül jóvátételt fizetett, és…

  • Evangélium,  Gyülekezet, közösség,  Hitéleti írások

    Az Istentisztelet. 3. (hétköznapok az első egyházban)

                                              Az Istennel való gyülekezeti csoportos és egyéni közösség szempontjából nagyon fontos igazságok vannak a Korinthusiakhoz írt első levélben. Az Úrral való személyes és csoportos, gyülekezeti együttlétet a szellemi és testi paráznaság ellen-és gyógyszereként is bemutatja ez a levél. A test illegális szexuális vágyainak ellenszereként a 6. fejezet16.-17.: Avagy nem tudjátok, hogy aki paráznával egyesül, egy test vele? Mert – az Írás szerint – ők ketten egy testté lesznek. Aki pedig az Úrral egyesül, egy lélek ővele. Az „egyesül=kollaó” görög szó jelentése: hozzátapad, eggyé válik, ragaszkodik. A paráznasággal (porneia) állítja ellentétbe az ige. Amint a szexuális bűnöket az ember általában rendszeresen, ismétlődően követi el, mert ez szenvedély és függőség is,…

  • Evangélium,  Gyülekezet, közösség,  Hitéleti írások,  Úrvacsora

    Az Istentisztelet. 2.

                                                               Apcs. 2. 42. És állhatatosan kitartottak az apostolok tudományában és a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban. Négy elemet látunk a jeruzsálemi kihívottak közös összejövetelein: Tanítás, testvéri közösség, úrvacsora és imádkozás. A jelenlegi egyházi gyakorlatban e négy elemből az első működik, de mereven, a szolgáló, vagy felettese elképzelését, tervét, gyakran emberi célokat követve, többnyire nem sok inspirációval. A Szent Szellem gyümölcseiből való részesedés, a testvéri közösség a szigorú programszerűség és a szervezet-centrikusság miatt csak jelzés-szerűen. (Vannak közösségek, ahol már az elvont „Gyülekezet”-eszmét szolgálják, ironikusan, az intézmények és a szervezet cseppet sem elvont, nagyon is kézzelfogható érdekeit követve. Az Úr akaratát a szervezet érdekeivel azonosítva az egyes ember egyre…

  • Gyülekezet, közösség,  Hitéleti írások,  Szégyen és félelem,  Úrvacsora

    Az Isten tisztelete 1.

    A közös és az egyéni Istenkeresés, az Istennel való közösség és kommunikáció formáiról az Újszövetség sokkal szabadabb, kötetlenebb képet közvetít, mint amiben szocializálódtunk mi, hívők. Századok óta mind a személyes imaéletet, mind pedig a közös Istentisztelet felépítését, formáit a programszerűség, a tervezettség dominálja. Az imából gyakran kötelező gyakorlat, imamunka lett, és az Istentiszteletek is kiszámíthatóvá váltak. Sokunknak hiányzik a spontaneitás a közös Istentisztelet alkalmaiból is. A személyes imaéletből még inkább. Amikor egyedül megyünk az Úrhoz, a Vele töltött idő, kommunikáción az együttléten kellene, hogy felépüljön, nem feladatvégzésen, teljesítményen, hogy a beszélgetés, az érintések, a friss kijelentés irányítsa és adja meg a személyes ima formáját, témáit. Így válik izgalmassá, megunhatatlanná és…